Történész és a szerzetes közösen mutatták be a vasvári domonkos kolostort

Egy alapos városnéző sétára érdemes egy igazán hozzáértő vezetőt felkérni. Lehet tudós vagy nagy tudású amatőr helytörténész is. A lényeg a szív, a tudás, az elmúlt korok művészeti, építészeti, szellemi értékeinek maradéktalan tisztelete. A vasárnap délutáni sziesztaidő épp alkalmas lehet az időutazásra. Ezután (már csak) meg kell hirdetni a programot. A siker garantált. Így történt ez Vasváron is. Néhány hónapja hirdetett városnéző sétákat a múzeum és az önkormányzat dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész közreműködésével. A temetői templom, az egykori káptalani templom emlékhelye, a Tretter-Béke Ház múltjának megismerése után most kolostornézőbe invitálták az érdeklődőket a szervezők. A történész Kostecki András domonkos szerzetessel, a rend magyarországi tartományának elöljárójával vezette a sétát. A városcentrum épülete egyedülálló. Nincs párja az egész országban. Az egykori rendház az egyetlen, ma is álló, középkori eredetű domonkos kolostor Magyarországon. – A templomnál emeletnyi feltöltődés van. Az épület körül három méterrel lejjebb sétáltak a középkorban még az emberek. Ezért érződik némi aránytalanság, ha felnézünk most rá – kezdte mindjárt ezzel a meghökkentő ténnyel az épületkomplexum külső bemutatását dr. Zágorhidi Czigány Balázs. Ezután a templom falán található kőtáblát vette górcső alá. Az emléktábla tanúsága szerint a kolostor 1241-ben épült és 1941-ben, az akkor még a városban élő domonkosok emlékeztek annak hétszáz éves jubileumáról. A történésznek a kőtábláról sok minden jutott eszébe. Például: csak egy feltételezés a kolostor 1241-es alapítása, hiszen az első írásos dokumentumok 1254-ből vannak róla és feltehető, hogy a tatárjárás idején nem fogtak építkezésbe a szerzetesek. Valószínű, hogy az 1240-es években, a tatárjárás előtt vagy azt követően történhetett a kolostoralapítás.

A templomot díszítő kőtábla egyik sarkát a domonkosok címere díszíti. Egy másik címer, amelyen egy vár magasodik, a másikat – láthatták a séta résztvevői.

Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész találós kérdésként tette fel a hallgatóságának, melyik város címere látható a táblán. A többség azonnal Vasvárra szavazott.

- Tévedés. Vasvárnak háromtornyú vár dukált királyi városként. A középkorban a kisebb mezővárosok – mint Szombathely is – viseltek egytornyú várat a címerükben – árulta el a hallgatóság csodálkozására. A rébusz megoldása valószínűleg az, hogy a 20. századi kőfaragók ezt már nem tudták, és tévedésből faragták Szombathely címerét a táblára.

Kapu a múltba

A templomot egyébként az 1941-es jubileum alkalmából felújították. Ezután legközelebb az 1980-as években történt az épületkomplexumon műemléki kutatása után egy kisebb állagmegőrzés. A teljes felújításban végül európai uniós források segítettek.

A következő állomás a templom oldalának északi kapuja volt. Az épület helyreállítása előtt itt nem volt bejárat, historizáló építészeti elemek takarták el azt.

A 13. századi kapuépítményt a 80-as években rekonstruálták, magát a bejáratot pedig a közelmúltban nyitották meg ismét.

- Az 1200-as években egy ajtó volt itt, ahogy most újra. Itt járhattak be kizárólag a világi hívek a templomba. A domonkosok birodalma valószínűleg fallal elkerített volt. Volt egy kertjük is, ami a patakpartig ért. Azt sem láthatta idegen – fejtegette a történész.

Két város határán

Az is kiderült, a templom és kolostorrész egyfajta határvonalat képzett a királyi város és a káptalani város között. A káptalani rész határa a kolostor mögött húzódott. Elhangzott: a középkorban valószínűleg a mostani Árpád térnél volt a városközpont. Aztán a török korban megsemmisült a középkori város. A domonkos rendházat végvárrá alakították. Az egyetlen lakott épület ez volt a török időkben. Később, a város újraépítésénél már a végvár- rendház köré szerveződött az élet, így alakult ki a jelenlegi városközpont is.

Építészetben úttörők

A templom főbejáratáról kiderült a bejáráson, hogy korábban itt nem is volt ajtó. Legfeljebb egy kis bejárat oldalt.

- Funkcionalista építészetnek is nevezhetném a vasvári kolostor stílusát. A maga korában rendkívül modernnek számított a templom. Egyszerűség jellemezte, egyben funkcionalitás – jelentette ki dr. Zágorhidi Czigány Balázs.

A díszek nem a szépségért, hanem a hasznosság miatt kerültek az épületre. Az egyszerűség kolduló rendként a domonkosokra egyébként is jellemző volt mind életformában, mind építészetben.

- Az építészetük ugyanakkor előremutató, ebből nőtt ki a gótikus építészet első, legkorábbi korszaka – tette még hozzá a történész. – A középkori vasvári polgárok kicsit idegenkedve nézhettek rá az épületre, mert az a maga korában nagyon modern volt. Nekik a káptalani templom volt a hagyományos, megszokott egyházi épület, amely a jákihoz hasonlóan magán hordozta a román kori díszítettség minden elemét – hangzott el még a főbejárat előtt.

A csaknem száz érdeklődő a sétát a templomban és a kolostor-épület termeiben, folyosóin, emeletein folytatta, és kapott képet a történelmi korok mellett a domonkos lelkiségről is Kostecki András tartományi elöljárónak köszönhetően.

Vasváron ismét bebizonyították, hogy a legegyszerűbb dolgokból lehet a legjobbat kihozni. Így történt ez a városnéző séták sorozat esetében is: gyakorlatilag „csak” körülnéztek, mégis gazdagodhattak a résztvevők.