Egy nap Andrissal- Édesanyja minden pillanata róla szól

Kíváncsiak voltunk, hogyan néz ki egy nap Andrissal, ezért megkértük Andreát, mesélje el egy átlagos nap forgatókönyvét. Persze átlagos nap nincs. Andrist egy pillanatra sem lehet magára hagyni, hiszen ha elkezd fulladni, azonnal le kell szívni a váladékot, éppen ezért Andrea édesanyja megy boltba, és a legtöbbször a gyógyszereket is ő váltja ki, így Andrea minden percben fia mellett lehet. – Andriska mindennap hajnalban ébred, fél négy körül, így persze felkelek én is. Elkészítem a reggelijét és a gyógyszereit – meséli Andrea, miközben meg is mutatja, mindez hogyan működik a gyakorlatban. Andrea egy kicsi mozsárban összetöri a többféle gyógyszert, amelyek között van, ami a gyomrot védi, van, amelyik savlekötőt tartalmaz, van, amelyet az epilepszia miatt kell szedni, és akad olyan is, ami a refluxra jó. A porított orvosságok keverékét aztán vízben feloldja, majd a gyógyszerkoktélt egy fecskendőbe szívja, és így adja oda Andrisnak.

Nem csak a napja indul gyógyszerekkel Andrisnak, délután kettőkor és hatkor is kap egy hasonló adagot. A reggeli orvosság után következik az inhalálás, ami azért kell, hogy a garat teljesen tiszta legyen. Ez nagyjából fél óráig tart, ezután édesanyja felöltözteti, majd jöhet a reggeli. Mivel szilárd táplálékot nem tud magához venni, Andrist csak szondán keresztül lehet táplálni, és ezt is a lehető legkíméletesebben. A speciális, vízben oldott tápszerből Andrea pontosan 280 millilitert tölt az etetőgépbe. Korábban kézzel etette Andrist, de ma már ez nem lehetséges, mivel azonnal visszajönne minden. Két évvel ezelőtt kiesett Andris gyomorszondája, ami miatt a kisfiú kórházba került. Ott súlyos tüdőgyulladást kapott, ezért lélegeztetőgépre került. Miután hat hét elteltével levették a gépről, orron át vezettek be neki egy szondát, és úgy táplálták. Andris gyomra így gyakorlatilag hetekig nem működött, akkor lett refluxos. Ettől kezdve szükség volt az etetőgépre, mivel a készüléken be lehet állítani, milyen sebességgel jusson a tápszer a szervezetébe. A gép nagyon lassan, egy óra alatt adagolja az alig három deciliternyi folyadékot. Miután Andris megreggelizett, kap még két deci vizet is, amely fele részben lúgos, fele részben forralt vízből áll.

Reggeli után Andris általában alszik egy kicsit, de ha nem akar aludni, akkor Andrea ölbe veszi, nyugtatgatja. Fél 11-kor aztán újra eszik. Ismét tápszert és ismét 280 millilitert. – Kettőkor megint le szoktam tenni egy fél órát aludni. Amíg jó idő volt, kimentünk sétálni, de most, hogy már ilyen hideg van, ez nincs, hiszen Andris ilyen időben nagyon gyorsan megfázik. Két héttel ezelőtt pénteken csak fél óráig voltam kint vele a levegőn, és már attól megfázott. Akkor hőemelkedése is volt: 37,4 fokot mértem nála. Mire azonban a megfázásból kijött, elkapott valami vírust, most éppen hasmenése van, és volt, hogy hányt is, nincsen jól – meséli Andrea. Délután fél négykor újra enni kell, az etetőgépen most is egy óra alatt csordogál le a 280 milliliter tápszer. – Fél öttől fél hétig általában már nyugodt, ilyenkor sokszor ölbe veszem, majd jöhet a fürdés, amiben egy speciális fürdetőágy segít – mondja Andrea. Fél nyolc körül van a vacsora. Olyankor már csak száz milliliter tápszert kap Andris, ezt édesanyja fecskendővel juttatja fia szervezetébe a gyomorszondán keresztül. Nyolc órakor aztán alvás, hogy hajnali fél négykor kezdődhessen minden elölről. Miközben beszélgetünk, Andris ebédje lassan teljesen lecsöpög, ezért elköszönünk. Búcsúzóul még megkérdezzük, lenne-e bármi, amire szükségük volna, aminek igazán örülnének. – Ha volna egy ügyes kezű asztalos, aki tudna készíteni egy ágyat Andrisnak, azt nagyon megköszönnénk – feleli Andrea. – A lakásunk olyan kicsi, hogy nem fér el benne egy betegágy, ezért Andris továbbra is a kiságyában alszik.