Elhunyt dr. Konkoly István püspök atya

Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Faludy Ferenc gimnáziumban végezte, végig kitűnő eredménnyel. Kispap éveit a Budapesti Központi Papnevelő Intézetben töltötte és a Hittudományi Akadémia hallgatója volt. Teológiai tanulmányai során doktori címet szerzett. Kovács Sándor szombathelyi megyés püspök 1954. június 20-án szentelte pappá. Egy évig káplánként szolgált Gyöngyösfaluban, majd a szombathelyi főplébániára került káplán-hitoktatónak. Buzgó és eredményes hitoktató tevékenységéért az állami hatóságok folyamatosan zaklatták, s végül elhelyeztették Szombathelyről. Rábagyarmaton, majd Jánosházán szolgált káplánként, majd önálló lelkipásztorként a szőcei plébániára került. 1963-ban megyés püspöke személyi püspöki titkárává választotta, majd országos liturgikus titkárrá nevezte ki.

Kovács Sándor megyés püspök nyugdíjba vonulása után egy évig Fábián Árpád megyés püspök titkára volt, majd főpásztora 1972-ben Gencsapáti plébánosává nevezte ki, ahol két templom és egy ősi plébániaépület teljes felújításának feladata várt rá. Újjávarázsolta a Gencsapáti Szentkút létesítményeit, újraindította a zarándoklatokat.

1987. június 5-én II. János Pál pápa szombathelyi megyés püspökké nevezte ki, július 11-én pedig Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek püspökké szentelte. Tizenkilenc éven át volt a Szombathelyi Egyházmegye főpásztora. Kevéssel a szentelése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztotta őt az Országos Liturgikus Tanács (OLT) elnökévé. Ezt a tisztséget nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig töltötte be.

Püspöki szolgálata legfőbb célkitűzésének azt tartotta, hogy új és hatékony módszereket keressen az evangélium hirdetésére. Már püspöki szolgálata kezdetén négy városban hitébresztő konferenciabeszédeket szervezett. Szombathelyen és Zalaegerszegen létrehozta a teológiai tanfolyamot, 1995-től kezdve működik Szombathelyen az államilag elismert Hittanárképző Főiskola. A világi hívek képzésére jött létre a Martineum Felnőttképző Akadémia, ahol több ezer ember talál lehetőséget arra, hogy lelkigyakorlatokon, előadásokon, képzéseken vegyen részt. Mindig biztosította a hitélet elmélyítését mind papjai, mind hívei számára rekollekciók, lelkigyakorlatok, lelki napok szervezésével. Szívügye volt, hogy az egyházmegye területén eredményes legyen a hitoktatás, mindent megtett a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséért.

Eredményesen működnek a rendszerváltozás után újraindított oktatási, kulturális és szociális intézmények. Szolgálata alatt több mint negyven új templom, illetve kápolna, több új plébániai és közösségi ház épült. Szolgálata alatt kezdődött meg és fejeződött be a háborúban megrongálódott székesegyház belső rekonstrukciója. Ezen kívül új orgonával és Kisléghy Nagy Ádám által festett négy nagyméretű olajképpel is gazdagodott a székesegyház.

Az egyházmegyének négy történelmi jelentőségű ünnepe volt püspöksége alatt. 1991-ben a pápalátogatás, 1998-ban az Egyházmegyei Zsinat. 2003-ban megtörtént Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása, 2001-ben pedig hivatalosan is elindult Brenner János boldoggá avatásának ügye.

Papi szolgálata és püspöki működése hazánk újkori történelmének emberpróbáló időszakával esett egybe. Egyházi vezetőként helyt kellett állnia a puha diktatúra éveiben, majd a rendszerváltozás reményekkel teli, felfokozott hangulatú időszakában is. Püspök atya ebben a történelmi helyzetben képes volt arra, hogy az egyházi hagyományok felélesztése, a történelmi örökség ápolása mellett az egyházmegye életében helyet adjon a szükséges változásoknak, esélyt biztosítson a fejlődésnek, nem tévesztve soha szem elől a jézusi örök tanítást. Az általa szorgalmazott újítások átvezették az egyházmegyét egy új korszakba, elkötelezettsége nyomán a lelkipásztori munka igényes és sokrétű hitéletet eredményezett.