ritkítják a vadat az erdőben

2018.01.07. 20:00

Hajtóvadászat indult Szinese majornál

Jól felverték az erdő alját a hajtók szombaton, harminc vadat ejtettek a vadászok Szinese major mögött az erdőben. Nem számítottak ilyen gazdag terítékre.

Merklin Tímea

A magaslesen dr. Kiss Péter kémleli a tájat. Fotó: Unger Tamás

Az Alpokaljai Vadászati Közösség Vadásztársaságának 2017/18-as évi utolsó nagy társas vadászatát tartották hétvégén osztrák és magyar résztvevőkkel. A továbbiakban már csak egyéni vadászatok lesznek. Amint az elnökük, Déri Károly elmondta: most gím tarvadra, vaddisznóra, rókára, aranysakálra vadásznak. Március 1-ig tart az évad, és még nincs meg a vadgazdálkodási tervben előírt mennyiség, ritkítani kell az állományt. Sok a vadkár, ugyan mindig rendezik, kifizetik, de elviszi a bevételük jelentős részét. A gazdákkal jó a kapcsolat, de állandóan csatáznak velük, nem győzik hajtani a vadat.

Lassan száll fel a pára a friss reggeli napsütésben a séi Szinese major mögött, hatalmas a sár. Börzsönyi András vadászmester tájékoztatót tart német és magyar nyelven is, kiosztja az aznapra rajzolt tervet a vadászatról, mikor merre hajtanak, először az egyik oldalról, aztán a másikról, hol vannak az állások, merre vannak a lövésirányok. A terepet Horváth Bálint vadásztársával készítették elő. Megszólal a vadászkürt, a szabályok ismeretében a vadászok elhajtanak a terepjáróikkal. A hajtók is megkapják az instrukciókat: alkoholt, vicces cigarettát nem lehet hozni, sérült vadhoz nem lépünk oda, nem húzzuk meg a farkát, fenyővel, szederindával kell majd megküzdeni, és „tessék, kérem, beállni a fa mögé, ha jön a szarvas”. A hajtók is kocsira szállnak, és nekivágnak a sártengernek az erdő felé.

Déri Károllyal, az Alpokaljai Vadászati Közösség Vadásztársaságának elnökével beszélgetünk az erdei pihenőnél, aki a földtulajdonos gazdákkal közös problémáikat fogalmazza meg.

- 4200 hektár a vadásztársaság által 2020-ig bérelt terület, ebből 1500 hektár bekerített. A vadak fő váltóvonalait, csapáit, ahol száz évek óta jártak, kerítések vágják el, a drótba áramot vezetnek. 2017-es a törvény, hogy már nem lehet új kerítéseket építeni, de a meglévőket nem bontják le.

Egyetértünk a gazdákkal, ha elvetettek valamit, abból hasznot szeretnének. A mezőgazdasági termény is exportra megy, de a vadhús is. Ha nem lenne ennyi kerítés, nem lenne ennyi vadkár, megoszlana köztünk.

A gazdáknak a vadkár fáj, nekünk a sok kerítés, találtunk már rajta fennakadt, kiszenvedett őzet is. Van olyan indulatos gazda, aki azzal fenyegetőzik, hogy levizsgázik, kiváltja a vadászengedélyt, és minden vadat lelő a környéken. Ezt nem lehet megcsinálni, mert a vadászati hatóság szabályozza, hogy egy adott területen mikor, mennyi, milyen állatot lehet kilőni – mondja a vadásztársaság elnöke.

A sok férfi hajtó között dolgozott két lány is: Szekér Réka és Berkes Vanessza. Fotó: Unger Tamás

Ez a vadászat csak kisebb területen zajlott, néhány óra múltán már kezdik is hordani a tisztásra az elejtett állatokat. Először szarvasok érkeznek, aztán vaddisznók, végül két őz. Amíg kizsigerelik és hónaljban felnyitják őket, hogy kiszellőzzenek, és ne fülledjen be a hús, mire a hűtőkocsi ideér, a sok férfi hajtó között felbukkanó két lányt szólítjuk meg, hogy kerülnek ide. Kiderül: Szekér Réka és Berkes Vanessza a Hermann Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium 13. osztályos, erdész – vadász tagozatos tanulói, az osztályukból kilencen jöttek, az évfolyam kötelező gyakorlata három hajtáson részt venni. Szakmai tanárukkal, Bögöti Gáborral jöttek. Az iskolában mindössze 17 lány van hat évfolyamon ezen a tagozaton. Vanesszát inkább az erdészet érdekli, nagyon szereti a gyakorlatokat, szívesen készített csapdákat, vadászleseket is. Jobban szeret fiúk, mint lányok között lenni. Így van ezzel Réka is, aki vadász szeretne lenni, már vannak saját légpuskái, otthon is gyakorol, lövészversenyekre jár. Megyei bajnok volt 2016-ban és 2017-ben is, országoson 9. helyet ért el, megnyerte párbajlövészetet megyei szinten, a hadi tornás lövészeten a csapatával 3. lett. 2018-ban indul a Görgey Artúr Kupa Lövészversenyen, aminek elődöntőjét Püspökmolnáriban tartják március 15-én, ha továbbjut, mehet az országosra.

Lassan visszatérnek a vadászok is, sokuk kalapjába töret van tűzve, ami részben büszkeséget jelent, részben tisztelet a kilőtt vadnak. Dr. Kiss Péter egy kis tölgyfaággal a kalapjában érkezik, vadkant lőtt, és sajnos – mondja – megsebzett egy szarvast. Utána kell majd menni kutyával a vérnyomon, és minél előbb megadni neki a kegyelemlövést, hogy ne szenvedjen sokat. Napnyugtáig fogják keresni, aztán ha nem lesz meg, másnap is. A vadász célja a vad gyors, fájdalommentes halála, tehát jól kell célozni. Mondják, átlagosan „négy lövésből egy vad fekszik”, de még jobb, ha 2-3 lövés jut egy elejtett vadra.

A magaslesen dr. Kiss Péter kémleli a tájat. Fotó: Unger Tamás

Ezen a napon 113 lövést adtak le – Déri Károly elnök volt a számláló -, 30 vad fekszik felravatalozva: 11 gímszarvas, 17 vaddisznó, 2 őz, a sebeiket levéllel eltakarják, a szájukba adják az utolsó falatot, mint a terepen is tették. Nagyon szép eredmény, a vadászmester dicsérő szavakat és köszönetet mond a 25 vadásznak, a 20-30 hajtónak, magyarul és németül. Az osztrákok is kifejezik örömüket, elégedettségüket. A zöld ágakkal körberakott teríték határát már nem lépi át senki, rendezett sorokban körbeállják a vadászat résztvevői. Fáklyák gyúlnak a négy szegletén, a kürt az elejtett állatoknak megfelelő búcsúdallamokat fújja. Az öröm és a gyász ünnepe ez a vadászat végén, elhangzik az útra bocsátó mondat:

„Tisztelet a vadnak, üdv a vadásznak!”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában