A háromórás időkapun belül az agyi érkatasztrófa gyógyítható

A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka depresszióval küzd.

Prof. dr. Toldi József agykutatóval beszélgettünk, akitől megtudtuk: ha három órán belül sikerül eljuttani a beteget a megfelelő sztrókközpontba, meggyógyulhat.

A professzor a biológia tudományok doktora, egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, az Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén tanít. Amint elmondta, az agykutatás nagyon virágzó tudományterület lett az utóbbi húsz évben. A ’90-es évek „az agy évtizede” volt világszerte, akkor biztosították a legtöbb forrást hozzá, de ma sem lehet panasz a finanszírozásra, mert ezeknek a kutatások jelentős orvosi, klinikai vonatkozásokkal bírnak. Nagy erőfeszítések történnek, hogy az agyi infarktuson (sztrókon) átesett emberek – akiknek a környezete is elszenvedi a tragédiát, hiszen a családtagok gondozzák a betegeket – minél inkább gyógyíthatók legyenek.

A sztrók az agy hirtelen kialakuló károsodása vérkeringési zavar miatt. A leggyakrabb eset az agyérgörcs, amikor az agyat tápláló verőér elzáródik. A keringészavar következtében az agysejtek nem jutnak oxigénhez, és perceken belül elhalnak. A tudományos kutatások fő kérdése: mit lehet tenni, ha az agyi idegsejtek elpusztulnak.

– Sokáig az volt a dogma, hogy nem regenerálódnak. Ez így nem igaz – mondta a professzor. – A sztrók során elzáródik egy ér, elhal egy agyszövet darab, és az elhalt szövet egyre nő, ezt hívjuk neurodegenerációnak. A neuroprotekció pedig a védekező mechanizmusokat jelenti. Ha tudjuk, mitől pusztulnak el az idegsejtek, be tudunk avatkozni. Ha valakinek agyi infarktusa van, és három órán belül eljut az ország egyik sztrókcentrumába, ahol a nap 24 órájában rendelkezésre áll neurológus, szabad út van a CT-hez, a laborhoz, a beavatkozás sikeres lehet. Háromórás az „időkapu”, ezalatt lehet érdemben beavatkozni. Ha nem vérzéses a sztrók, kap egy injekciót a beteg intravénásan, ami feloldja a vérrögöt, és nem indul el a neurodegeneráció, az idegsejtek elhalása. Toldi József hozzáfűzte: az a baj, hogy a sztrókos betegek 4-5 százaléka nem jut el időben a kórházba, vagy nem alkalmazható az a bizonyos injekció, mert a beteg vérhigítót szed, vagy nem tudnak CT-t csinálni, mert elromlott a gép… De vannak hatékony módszerek. Szegeden van 2-3 olyan molekulánk, amelyek nemzetközi szabadalmi eljárás alatt vannak. Van egy természetes neuroprotektív anyagunk, amely az agyszövetben található nano méretben, azt kellene feldúsítani. A sztrók során keletkezett agresszív terjesztő, közvetítő anyagot kivonjuk az agyból.

Toldi József elmondta, hogy az agykutatás fontos új utakon jár az idegi hálózatok kialakulása, a memóriafolyamatok megismerésében, a modellezés, a mesterséges intelligenciával való kapcsolat, és annak idegélettani vonatkozásai terén illetve a kibernetikában. Szegeden és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy óraszámban tanulnak a hallgatók határtudományokat, például szabályozás-biológiát, genetikát. A cél hallás- és látásjavító mesterséges protézisek, agyi működéssel szabályozott végtagok létrehozása A kutatások egyik fő problematikája például, hogyan illesszék a műkezet az idegrendszeri rostokhoz, az agyhoz.

A professzor a szegedi egyetemen azt tanítja, hogyan működik a szervezet, miként van szabályozva az egyes szervek működése, miként van összhangban az idegrendszer és a hormonrendszer. Folynak náluk limitált kutatások állatokon, illetve sok mindent a hallgatók magukon végeznek el. Toldi József a Szegedi Tudós Akadémia képviseletében járt Szombathelyen.