Innovatív megoldás a duális képzés a felsőoktatásban

Pályakezdőként szakmai tapasztalattal?

Miért érdemes választani? Hogy lehet rá jelentkezni, hogyan történik a vállalatnál a kiválasztás? Hogy néz ki egy duális hallgató féléve, és mi történik, ha valakit nem vettek fel egy felsőoktatási intézménybe? – ezekre és még több kérdésre válaszol a szak-, intézmény- és cégkeresővel bővített, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott dualisdiploma.hu honlap. A felsőfokú duális képzésről ad információt a leendő hallgatóknak és szüleiknek, egyszerűen magyarázva a manapság egyre népszerűbb rendszer lényegét: az elméleti oktatás a felsőoktatási intézményben, a gyakorlati képzés pedig a választott gazdálkodó szervezetnél folyik. A német mintára épülő, de a magyar sajátosságoknak megfelelően felépített, a piaci igényeket figyelembe vevő struktúrát részletesebben magyarázza a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény: duális felsőfokú képzés a gyakorlatigényes alapképzési (BSc) szakokon valósulhat meg: a szakmailag minősített vállalatoknál folyó gyakorlati képzések növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit. Ennek révén olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, többéves továbbképzés és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a hallgatók integrálódnak a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba.

Magyarországon 2015-ben 440 hallgató kezdte meg tanulmányait duális képzésben 19 felsőoktatási intézményben, hozzávetőlegesen 200 partnerszervezet együttműködésével. A 2016/2017-es tanévben a jelentkezők már 24 felsőoktatási intézményben, 46 különféle duális szak és mintegy 600 partnerszervezet közül választhattak. Hat képzési területen (agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, társadalomtudomány, természettudomány) van jelen a duális rendszer – Vas megyében az ELTE Informatikai Karához integrálódott Savaria Műszaki Intézet révén, a duális gépészmérnök szakkal. Az ELTE nyílt napján dr. Andó Mátyás intézet-igazgatót kérdeztük.

Rengeteg energiát fektettünk abba, hogy jól működő duális rendszert alakítsunk ki. Ki merem jelenteni, hogy nálunk van az országban az egyik legszervezettebb képzés.

Az oktatóink erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a partnercégek felkészültek, van kapacitásuk, lekötött mérnökállományuk, minden hétre adott, hogy milyen tematikus gyakorlatuk van a hallgatóknak. Ráadásul a munkaerőhiány szinte mindegyik multinál jellemző, éppen ezért minél korábban próbálják azonosítani azokat a hallgatókat, akik aktívan tudnak majd náluk munkát végezni. Andó Mátyás hangsúlyozza: erős hiányszakmává alakult az elmúlt tíz évben a gépészmérnöki, mindenkit felszív a munkaerőpiac. Ugyanakkor nagy előny, és ebben „tud többet” a duális képzés, ha egy végzett mérnök nem pályakezdőként lép be a piacra, hiszen legalább másfél év munkaviszony jellegű gyakorlattal rendelkezik.

Nem kell gyakornoki programba bejelentkeznie, ez újabb nyereség. A vállalat és a hallgató már a tanulmányi időszak elejétől szerződéses kapcsolatba kerül: a cég a képzés teljes idejére díjazást ad a hallgatónak, akit az ottani mérnökök szocializálnak (pontos kezdés, meetingek, munkamorál, határidők, a szervezet, az egyes osztályok jellegzetességei tekintetében).

- mondja az igazgató. És részletezi a további előnyöket: a képzés résztvevői törvényszerűen eljutnak mindegyik céghez, könnyebben döntenek: motor-összeszereléssel vagy éppen elektronikai gyártási folyamatokkal akarnak-e később foglalkozni. Megismerik az ipari környezetet, annak szereplőit, a mérnököket.

A megszerzett kapcsolati tőke fontos, sokat ad az ember értékéhez, ezt talán még kevesen látják be a hallgatók közül.

- jegyzi meg a szakember, és hozzáteszi: éppen emiatt állították vissza a fix csoportokat is – ezek az ismeretségek, az általuk adott kapcsolati előny évtizedekig fennmaradhatnak. Azt sem titkolja: szoros időbeosztás szerint zajlik a duális képzés: mindössze évi 4-5 hét szünettel, ami a hallgatóktól erős motiváltságot és fegyelmezettséget igényel, jóval többet, mint a középiskolában.

Ki felel meg a partnercégek felvételijén?

Az első szűrő a pontszám: 280 pont alatt nem lehet bekerülni sem az államilag finanszírozott, sem az önköltséges helyekre. Fontos szempont még a hozzáállás, a műszaki orientáltság, a talpraesettség – ha ezek látszanak, jellemzően szerződnek a hallgatóval a cégek. A tavaly kezdett évfolyamban 50-ből 43 hallgatójuk vett részt duális képzésben. Az első évfolyamon 58-ból 48 hallgató, mára 29-en maradtak benn a duális rendszerben, ami nem kirívó, tényleg nagy erőfeszítést kíván a képzés, de egyértelmű a pozitív hozadéka. btk