jelek

2018.01.08. 17:59

Tudta, hogy a kicsik is beszélgetnének?

A siketek jelbeszédéhez hasonló kézmozdulatokat használ a babajelelés. A beszédfejlődést segíti, a gyerekeknek önbizalmat ad.

Tóth Kata

Fotó: Szendi Péter

„Azt fütyüli a rigó: Fiú, fiú millió, csak fiúnak lenni jó, fiúnak jut a dió! Nem úgy van az, te rigó, fütyülj más nótát is: Ha a fiú millió, millió a lány is!” Zelk Zoltán Nem úgy van az, te rigó című versére elcsendesednek a pecöli védőnői váróban mocorgó, nyugtalan kicsik, a 14 hónapos Czibók Alex és a 17 hónapos Albert Mihály. Keszte Ildikó védőnő egy csúfolót is mond nekik „Sanyi, Sanyi, sapka, mit evett a macska? Egeret, bogarat, mindenféle madarat!” Aztán klasszikussal folytatja: pogácsát sütnek, csip-csip csókáznak a gyerekek. Felidézik, hogy csivitelnek a madarak és mutatják a cica nagy bajszát, a csiga szarvait. Fél éve, nyáron ötalkalmas babajel-tanfolyamra jártak, és láthatóan emlékeznek az ott elsajátított mozdulatokra. A szüleik, Goda Petra (Alexé) és Süle Boglárka (Misié) állítják, a tanfolyam óta könnyebben kifejezik a gyerekeik az érzéseiket, a szükségleteiket: mondani még nem, mutatni már tudják, mit szeretnének.

A 17 hónapos Albert Misi pogácsát süt az édesanyja, Süle Boglárka ölében Fotó: Szendi Péter

– A tanfolyamon tanult jeleket otthon is használjuk a fiúkkal. Témakörök szerint vettük végig először a leggyakrabban előfordulókat, az evéssel, ivással, alvással, fürdéssel kapcsolatban. Misi például meg tudja mutatni, ha a család kutyájával, Lizával történt valami – mesélik. Negyedóra után Misi aztán pát int, és egyértelműen jelzi az anyukájának, menne már, mert álmos.

A gyerekek ösztönösen használnak kézjeleket, egészen pici kortól emelik a kezüket, ha azt szeretnék, hogy felvegyük őket, rámutatnak dolgokra, amik érdeklik őket. A babajelelés ezeknek a dolgoknak a továbbgondolásából született, mondja Keszte Ildikó. Hozzáteszi: tudatosan taníthatunk kézjeleket, hogy megkönnyítsük a kommunikációt a gyermekünk számára, és ahogy pápát inteni megtanulnak, úgy a babajeleket is könnyen elsajátítják a szüleiket utánozva.

A kicsik kedvencei a lámpa, az óra, a hinta, a labda, nagyon érdeklik őket az állatok, az időjárási jelenségek, az, hogy fúj a szél, esik az eső. Egy következő foglalkozás témái a járművek, a bicikli, a vonat – ezekhez is vannak mondókák. Az ételeket és az érzelmeket is sorra veszik (szeretet, félelem stb.) – magyarázza a kétgyerekes védőnő, aki több mint tíz éve foglalkozik babajeleléssel. A várandóssága alatt olyan módszereket keresett, amelyek elősegítik a gyerekek fejlődését, nem megterhelőek és otthoni környezetben is megvalósíthatók – így talált rá a babajelekre. – A mai világban kevés kizárólag az egészséges testi fejlődésre koncentrálni – a szellemi, a szociális, a beszédfejlesztés ugyanolyan fontosak. Az utóbbiakra jó módszer a babajelelés – mondja. Fotóalbumot mutat: a ma már kilencéves kislánya szerepel a képeken, jeleket mutat, amelyeket másfél éves koráig használt, amíg nem kezdett beszélni. Enni kér – a szájához emeli a kezét, mintha egy falatot tenne bele; aludni szeretne – a halántékához szorítja a kezét; babát ringat, a kezével hív, a Mikulás szakállát és az oroszlán sörényét mutatja, rénszarvasagancsot formál a feje felett és „szeret” a szívére tett kézzel – mind könnyedén produkálható kézmozdulatokkal.

Fotós: Szendi Péter

Ildikónak az a véleménye, újszülött kortól még nem, csak abban az életkorban érdemes babajeleket tanítani, amikor a gyerekek még nem tudnak beszélni, de a kézmozgásuk már tudatos, és igényük van arra, hogy kifejezzék a szükségleteiket, megosszák az élményeiket a családjukkal. Azt tapasztalja, a szülők egy része aggódik, hogy a gyereke később kezd el beszélni, ha babajelekkel kommunikál. A kutatások viszont pont ennek az ellenkezőjét bizonyítják: a babajelelő két-évesek úgy beszélnek, mint egy nem jelelő 27 hónapos, a hároméves korú babajelelők beszéde megközelíti az átlagos négyévesekét; nyolcéves korra pedig a babajelelők IQ-ja határozottan magasabb. Hosszú távon tehát a babajelek használata jelentős intellektuális fejlődést eredményez. Megjegyzi még,

fontos, hogy a babajelek tanításában a jellel együtt kimondjuk a hozzá tartozó szót is, így a beszédtanulást is elősegítjük. Amikor egy gyermek beszédszerveinek fejlettsége eléri azt a szintet, hogy beszélni tudjon, már óriási passzív szókinccsel rendelkezik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában