II. Páratlan Párlatnapon

2018.02.03. 18:10

„A fejen keresztül a szívre is hat a pálinka ereje”

Felidézték a Jurisics-vár 500 esztendős „égetett bor” hagyományát, kóstolók, szakmai előadások és kulturális programok is helyet kaptak a II. Páratlan Párlatnapon. Cigánymeggyből készült az idei győztes pálinka.

Tóth Kata

A pálinka gasztronómiai, élvezeti értékével és történelmi tradícióival is ismerkedhettek az érdeklődők szombaton a II. Páratlan Párlatnapon. A tavaly hagyományteremtő szándékkal indított rendezvény az idén szintet lépett: rangot kapott a Magyar Pálinka Lovagrend megjelenésével, majdnem kétszer annyi nevezés érkezett a pálinka és párlatversenyre, mint tavaly, és kulturális kínálata is gazdagodott. Emlékeztetőül: az országban a kőszegi vár volt az egyik első hely, ahol párlatot, „égetett bort„ készíthettek. A ’60-as évek kutatásai során előkerült egy lepárlóedény – ezzel készülhetett a gyógynövényes párlat 500 évvel ezelőtt – egy éve ezek adták az első program ötletét. Szombaton tartották a folytatást.

 

Nevezett a pálinkák és párlatok versenyére, és turistaként is körülnézett a családjával Kőszegen Nagy Lajos. A budapesti pálinkarajongó vilmoskörte-, vackor-, birsalma-, meggy-, törköly- és szilvapálinkát, összesen hat tételt küldött bírálatra, és nagy izgalommal várta a végeredményt szombaton kora délelőtt a Jurisics-vár külső várudvarán. Addig is remek hangulatban kóstolta és dicsérte versenyzőtársa, Lunczer Attila meggy és málna vegyítésével készült nedűjét.  A II. Páratlan Párlatnap gyülekezőjének helyszínén sokszor elhangzott a köszöntés: Pálinkás jó reggelt! A Magyar Pálinka Lovagrend tagjai, a Pálinkapártoló Hölgyek Társasága és a meghívott vendégek üdvözölték így egymást a rendezvény hivatalos nyitányát jelentő ágyúlövés előtt.

2004-ben alakult a Magyar Pálinka Lovagrend: a pálinka történelmi hagyományainak ápolásával és hagyományok teremtésével is foglalkoznak, Magyarország minőségi pálinkáit akarják megismertetni a nagyvilággal, és jótékonykodnak is. A megjelent tagokat bevonulásuk után Barabás Attila nagymester mutatta be a vár lovagtermében.

Halász János, a Városok, Falvak Szövetségének elnöke, a Hungarikum Bizottság tagja tavaly és az idén is sokat tett azért, hogy a rendezvény létrejöhessen. Köszöntőjében úgy fogalmazott:– A pálinkának múltja van, eredete, kultúrája és hagyományai, amelyeket ápolni kell, és ereje is, amely tud hatni a fejre és szerencsére a szívre is.

Ágh Péter országgyűlési képviselő beszédében kiemelte: Kőszegnek több olyan rendezvénye van, amelyek bemutatják a város történelmi, gasztronómiai értékeit. A Páratlan Párlatnappal egy újabb szeletet tud adni magából Magyarországnak és a világnak. Hozzátette: pálinkával foglalkozni a hazaszeretet egyik formája.

A köszöntők után szakmai előadások kezdődtek a lovagteremben: Palotás József a Vas megyei pálinkaversenyek történetéről, Barabás Attila a pálinka jövőjéről beszélt. Előadásának végén bejelentést tett, ami nem kis derültséget keltett a teremben: eljutott hozzá annak a lepárlóedénynek a másolata, amellyel 500 éve pálinkát főzhettek a várban. Próbagyártást csinált a berendezéssel. Már hajszálpontosan tudja, mire és hogyan használták, milyen terméket állítottak elő a berendezéssel, de ezt majd csak jövőre árulja el.

– Százötvenkét tételt kaptunk idén a pálinkák és párlatok versenyére, ami majdnem a duplája a tavalyinak. A bírálók – négyes csoportokban, összesen 12-en, 50-50 tételt kapva – végigkóstolták valamennyit. A 152 tételnek több mint kétharmada érmes lett: bronz-, arany-, vagy ezüstminősítésű, egyre jobb tehát a minőség – tudtuk meg Rátz Mónika pálinkamestertől, a bírálóbizottság elnökétől, aki a részletekbe is beavatott: mindig kétcentnyi mennyiséget kapnak a zsűritagok, abból lehet igazán kiérezni az illatokat. Az illatolás alapján dől el, kóstolásra érdemes-e az ital. A bírálók kis kortyot vesznek a szájukba, megforgatják, egy részét lenyelik – erre szükség van, mert vizsgálni kell mások mellett a ”garatérzetet„. Mónika szerint egyre nagyobb a kísérletező kedv: sokfajta szőlőből készült párlat érkezett, nőtt a törköly presztízse, rengetegen küldtek illatos, üde gyümölcsökből – szamócából, málnából – készült italokat, de a klasszikus sárgabarack, szilva, meggy sem hiányoztak. Az eredményhirdetésen kiderült: a II. Kőszegi Pálinka és Párlatverseny legjobb pálinkája a Lunczer Pálinkaház cigánymeggye lett.

– Nincs jelenleg olyan pálinkafőzde Kőszegen, amely kereskedelmi céllal nagyobb mennyiséget tudna kínálni. Reménykedünk, hogy majd lesz, hisz speciális értékes gyümölcsök – kőszegi barack, bariszőlő, csipkebogyó – vannak az Alpokalján, amelyek máshol nem jellemzőek – erről már Pócza Zoltán, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója beszélt, aki szerint Kőszeg turisztikai vonzerejét növelné a helyi pálinka.

A szórakozásé volt a délután a II. Páratlan Párlatnapon: pálinkákat, likőröket, bográcsételeket kóstolhattak a vendégek, fellépett a Bohemian Betyars, tőlük vasi együttesek vették át a színpadot a Jurisics vár belső udvarában.

Ezek is érdekelhetik