Interjú Vas és Zala megye egyetlen diplomatájával, dr. Boris Jesihhel

Ezúttal Vas és Zala megye egyetlen diplomatájával, dr. Boris Jesihhel, a Szlovén Köztársaság Szentgotthárdi Főkonzulátusának főkonzuljával ismerkedünk.

Dr. Boris Jesih úgy ismeri a magyarországi szlovén falvakat, mint a tenyerét. Ez annak is köszönhető, hogy főkonzuli kinevezése előtt a ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet munkatársaként, majd a határon túl és a világban élő szlovének hivatalának államtitkáraként és a Szlovén-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökeként is többször megfordult nálunk.

Megtudjuk, hogy a határon kívül élő szlovénségre már a korábbi állami berendezkedés idején is figyelt az anyaország. Amikor pedig Szlovénia önálló lett, alkotmányában fontos feladatként tüntette fel a külföldi kisebbségekkel

való foglalkozást. A főkonzulátust 1998-ban hozta létre, azaz az idén ünnepli huszadik évfordulóját.

Jobb életkörülményeket

A főkonzulátus legfőbb feladata kezdetben a magyar állammal való együttműködés volt az itt élő szlovén kisebbség jogainak védelmében. Az EU-csatlakozás előtt még olyan hagyományos konzuli feladatokat is ellátott, mint az útlevél- és tartózkodási engedély-ügyek intézése. 2004-től számos más jellegű tevékenységet is folytat, melyek középpontjában továbbra is a szlovén kisebbség ügye áll.

- Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az itt élő szlovén kisebbség életkörülményein javítsunk, gondoskodjunk számukra munkalehetőségről – hangsúlyozza a főkonzul. – Ez azért lényeges, mert nagyon kis létszámú népcsoportról beszélünk, ami nagyon veszélyeztetett. Ha a jobb körülmények miatt elköltöznek, vagy Ausztriában kénytelenek dolgozni, egyre csökken az esély arra, hogy megőrizzék anyanyelvüket, identitásukat.

Említésre méltó például a Felsőszölnökön száz százalékban szlovén beruházással megvalósult mintagazdaság, amely több helyi családnak adhat lehetőséget terményeik eladására, jövedelem-kiegészítésre. Ez azonban még nagyon kevés. Jó megoldást

jelenthetne valamilyen szlovén cég helyi leányvállalata, ahol a munkalehetőség mellett a nyelvtudásuknak is hasznát vennék az itt élő szlovének. Követségi szinten már van erre kezdeményezés.

Ösztönző is lehet

Miközben a kisebbségek mindkét országban kedvezőtlen gazdasági adottságú „sarkokban” élnek, létük ösztönző hatású is, hiszen például az Európai Unió ugyancsak számos lehetőséget nyújt a nemzetiségi sokszínűség erősítésére. Határon átnyúló programok jóvoltából játszótér, emlékház, kézművesközpont létesült a határ menti falvakban, melyek előnyeit természetesen a magyar lakosság is élvezi. Orfaluban a közeljövőben épül meg a szlovén határ felé vezető út, továbbá az egyik legújabb, Living on the Edge nevű transznacionális program sikerességétől is sokat várnak.

-- A határ menti két kisebbség ösztönzi a fejlődést: erre bizonyíték a tavaly megalakult MURABA Európai Területi Társulás, melynek Szentgotthárd és Lendva mellett az Országos Szlovén Önkormányzat és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség is egyenrangú tagja. Hasonlóan a határ menti együttműködési lehetőségek feltárására jött létre a Szentgotthárdi Kezdeményezés, amely legközelebbi, 2018. májusi találkozóján befektetésekről, vidékfejlesztésről, ifjúsági és örökségvédelmi témákról tárgyal.

A szlovén főkonzulátus egyéb teendői mellett a szentgotthárdi kulturális életet is színesíti: havonta kiállításoknak, könyvbemutatóknak ad helyet, amelyek a magyar anyanyelvű lakosság számára is elérhetők.