2018.03.14. 11:30
Megjöttek a szép huszárok – Hagyományőrző foglalkozások a vasi iskolákban
Egy magyar huszárt nem lehet csak úgy fejbe vágni, és nem lehet csak úgy karddal elvágni a lábát. A hagyományőrzők elmondják, miért nem.
A huszárhagyományok megismertetésében egy kis alaki kiképzés is van, képünkön a Reményik iskolások állnak vigyázzban, a foglalkozást Sólyomvári Louis tartotta Fotó: Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület
A Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület gondoskodik arról, hogy igazi huszárokkal is találkozhassanak a gyerekek. A nemzeti ünnepig több szombathelyi iskolában és óvodában tartottak foglalkozást az egyesület tagjai a huszárhagyományokról, a viseletről, a fegyverzetről, a harcmodorról, nagyobbaknak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéről, a győztes csatákról.
- A magyarságtudatot szeretnénk erősíteni a foglalkozásainkkal – hangsúlyozza Sátory Károly egyesületi elnök.
- Elmondjuk, hogy a magyar huszárcsapat nagyon erős és ütőképes volt, jobb, mint az osztrákoké. Nyertünk volna, ha nem hívják segítségül az oroszokat és ők nem hoznak kétszázezer katonát.
Fotó: Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület
A huszárok hol lóval, hol ló nélkül érkeznek a gyerekfoglalkozásokra, attól függően, hogy tanteremben vagy udvaron tartják. A Zrínyi iskolásokkal például a víztoronynál voltak kint egy alkalommal, meghívásra, ott volt a teljes alsó tagozat, a bátrak lovagolhattak is. Az óvodákba pónilovat visznek, ha kérik – a lovacska az egyik egyesületi tag, Sólyomvári Louis tulajdona.
Katonás kiképzés
Az iskolai és óvodai foglalkozásokon mindig van egy kis alaki kiképzés is: a gyerekek megtanulnak tisztelegni, vigyázba állni, egymást üdvözölni. A huszárköszönés így szól: „Erőt, tisztességet!” Elmesélik nekik, hogy a daliás külsőt kölcsönző huszáröltözéknek milyen védőfunkciója volt, például: a kabát zsinórzatát azért szőtték át fémszálakkal, hogy jobban bírja a kardcsapásokat. Ugyanígy fémszállal átszőtt volt a nadrág zsinórzata is, hogy ne lehessen a lábat elvágni. A huszárcsákó sem véletlenül olyan magas, hanem azért, hogy felfogja a felülről jövő ütést.
Aktív részesei a foglalkozásnak
A gyerekek nagyon szívesen és kíváncsian fogadják ezeket az ismeretterjesztő programokat, amikor megérkezik közéjük beöltözve egy-két „igazi huszár” és kézbe vehetik a szablyát, a kovás puskát, más néven karabélyt, ami múzeumi másolat, roppantul izgalmas számukra az egyesület ágyúja.
Érdekes, hogy a huszárság iránt nemcsak fiúk, hanem lányok is érdeklődnek. Nemcsak szemlélődés céljával – amint a János vitéz daljáték meséli: „Megjöttek a szép huszárok, hozta Isten őket...” -, hanem aktív részesei kívánnak lenni a foglalkozásoknak is.
Szeretnek beöltözni a kis huszárruhákba, amiket a hagyományőrzők alkalomra bérelnek számukra. Így lesz ez most március 15-én is: a városi rendezvényen szereplő 18 felvonuló lovas huszár és 20-30 fős koszorúzó, díszelgő gyalogság mellett több mint tíz gyerek beöltözik és kis huszárként vesz részt a programban.
A Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában – ahol Sátory Károly egyesületi elnök az igazgató – az idei tanévben először szerveztek olyan, szeptembertől március 15-éig tartó szakkört, ahol a gyerekek a huszárhagyományokkal ismerkedhettek. Jövőre ez a foglalkozássorozat a város valamennyi iskolás diákja számára elérhető lesz, hogy minél inkább Szombathelyhez kössék a gyerekek fejében a huszárságot, és erősítsék a „huszárváros” identitást.
