2018.04.03. 09:00
A British Múzeum szkíta kincsei egy dicső, letűnt korból
A városi kaszinó nyitóeseményén Molnár Tünde beszélt a londoni British Múzeumban kiállított szkíta kincsekről az Örökségközpontban. A rendezvény sok érdeklődőt vonzott.
Molnár Tünde a szkíta leletekről beszélt Fotó: Jámbori Tamás
Bevezető
Az est bevezetőjében arról esett szó, hogy a szkíták és a hunok egy népcsoportot alkottak, ebből alakult ki aztán a ma magyarnak hívott népközösség. Nemrég tért haza Londonból Molnár Tünde, aki a British Múzeum e témakörrel kapcsolatos kiállítását tekintette meg – és tartott róla előadást. Elmondta, hogy a szkíta kincsek különlegesen szépek, kifinomult kultúráról és kézművességről árulkodnak. Aprólékos kidolgozottság jellemzi mind a textileket, mind a fémtárgyakat. A leletek többsége halomsírokból származik.
– Hogy 2500 éves textileket is tanulmányozhatunk, annak köszönhető, hogy a már sokszor a temetés után megbolygatott sírokba befolyt a csapadékvíz, megfagyott, így őrizve meg számunkra sok szerves maradványt. A szkíták a Tarim-medencétől a Kárpát-medencéig húzódó több ezer kilométeres területen éltek, valószínűleg szervezett keretek között. Mindezt a sírokban talált hatalmi jelvényeik is bizonyítják – fejtegette. Hangsúlyozva: életmódjuk a félnomád állattartás volt, melynek alapja a ló és a juh háziasítása. Életük szerves részét képezte a nemez, amiből ruhát, takarókat, lábbelit, süveget, nemezsátrakat készítettek. Motívumaik egy csodálatos hiedelemvilágot tükröznek.
Állatok
Fontos szerepet kapnak az állatábrázolások, viszont csekély az ember- és a növényábrázolás. Érdekesség, hogy a kiállításon szerepelt egy nyestbőrből készült, bőrrátéttel díszített kabát, amelynek mintavilága megegyezik a szűrrátétes öltözékeink díszítményeinek mintáival. A leleteket a szentpétervári Ermitázs adta kölcsön egy időszaki kiállítás erejéig a londoni múzeumnak. A vetítéssel egybekötött előadáson e tárgyak fotóit nézhették meg a körmendiek, majd a mai Irak területéről származó hatalmas kőreliefekről készült képeit mutatták be.
– A kőtáblák egy része II. Sarrukin palotájából származik, a további táblák Nimrud városából valók. Hatalmas szárnyas istenek, a mindennapi élet jelenetei, ősi háborúk jelennek meg a domborműveken. Csodálatos élmény ott állni az ősi kultúrák emlékei előtt, elgondolkozni azon, hogy miképp élhettek abban a távoli múltban az emberek, mennyire különböztek tőlünk – mondta Tünde.
