Takács Gábor újra itthon: Ausztria, Csehország, Ciprus, Románia, Bosznia után

Takács Gábor néhány éve kezdett komolyabban foglalkozni a túrázással. A cél az, hogy minél többet lásson a világból. Elsősorban kerékpárral szeli a kilométereket, szerelmese a hegyeknek, emelkedőknek, de vízpartok mentén is gyűjtött élményeket, emlékeket. Most itthon van, de nem pihenésnek, inkább erőgyűjtésnek lehetne nevezni ezt az időszakot, amikor jutott ideje egy kis számvetésre.

Egy regés is kevés lenne

- Szerencsére elég mozgalmas évet tudhatok magam mögött, valószínűleg egy regény kevés is lenne elmesélni az élményeimet – kezdte az összegzését.

Tavaly januárban Szicíliában járt az Etnánál, aztán tavasszal mintegy bemelegítésként két barátjával Vasvárról indulva sikeresen körbetekerte a Balatont: egy nap alatt, így 333 kilométerrel egyéni csúcsokat döntöttek. – Ez-után pihenésként egy szemétszedési akciót szerveztem a helyi bicikliseknek, aminek eredményeképp egy egész erdőrészt sikerült kitakarítanunk – folytatta.

Csehország volt a következő állomás: akkor három nap alatt négy országon át 558 kilométert tekert, itt kísérője is volt, az egyik barátja, Horváth János személyében.

A túrabiciklis szezont a terepezés váltotta: egy Eplényben rendezett versenyen élete első aranyérmének örülhetett Gábor. Járt aztán Mariborban, Semmeringen és Schöcklben is. – Az ősz beköszöntével újra a hegyek felé vettem az irányt, és szülinapomkor elmentünk megnézni Szlovénia legmagasabb hegyét, ami szépségével kellő löketet is adott a folytatáshoz – sorolta az összegzésben.

Egy év alatt négyszer járt az ausztriai Rax-hegységben, amely ideális volt éjszakai teliholdtúrához. – Ez volt az első általam szervezett túra, ahol mindenki felért a csúcsra, így nagyon büszke voltam a csapatra – mesélte.

A télből Ciprusra

A mögöttünk hagyott télre Afrika volt az útitervben, de az egyelőre nem valósulhatott meg – helyette Ciprusra repült Takács Gábor. Igazán vad utazás kerekedett: influenza döntötte le a lábáról, pontosabban a vírus csak „próbálkozott”. – Kiszáradva tekertem, lázas voltam és négy napig nem is igen aludtam az éjszakai hidegben. Ennek ellenére rendkívül sok és nagyszerű élménnyel tértem haza – összegezte.

Románia volt az első tavaszi úti cél idén: – A március 15-ét a Fogarasi-havasokban ünnepeltem, ahova elkísért egy barátom is. Sajnos épp négyes lavinaveszély volt érvényben, ami már tényleg nem vicc. Szerencsére medvetámadás nélkül megúsztuk, viszont egy lavinát volt szerencsénk élőben végignézni – idézte fel a tavaszt.

- Amikor felértünk Románia legmagasabb pontja alá, lecsapott ránk a vihar és visszafordultunk. Egy védőkunyhóban aludtunk 1600 méteren, és csak másnap tudtunk legyalogolni – mesélte a romániai kalandról.

Az április sem volt eseménymentes: húsvétkor a magyar határtól áttekert Horvátországon és Bosznia északi csücskén, majd Szerbián keresztül jött hazafelé.

- Szerbia kifejezetten barátságtalan volt, viszont Bosznia annyira megfogott, hogy most, a munka ünnepén újra visszamentem – tért át a májusra Gábor. A komoly hegyek és a nyarat idéző időjárás mellett más nehézségek is adódtak: – Nem igazán biztonságos elhagyni az aszfaltos utat, ugyanis a mai napig rengeteg akna van a térségben – hangsúlyozta. Viszont Gábor szerint ez az egyik legvendégszeretőbb hely, ahol valaha járt. Mindenki köszöntötte, az autósok dudálva üdvözölték és biztatták. – Letekertem három nap alatt 496 kilométert. Kifejezetten ajánlom mindenkinek, hogy egyszer látogasson el oda – összegezte. Még részletesebb évösszegzést (és további túraajánlatokat) ígér Gábor, azt mondta, valószínűleg a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ lesz a rendhagyó beszámoló helyszíne.