Mesélő házak

2018.06.30. 19:40

Egy kitűnő vasi polihisztor, a hegyhátsáli uradalmi vadászmester fia

A köznyelvben „Ismerd meg hazádat” mozgalomnak aposztrofált, változó munkahelyek által kikényszerített gyakori családi költözködést a legújabb kor „vívmányának” tartjuk. Ez azonban, ha kisebb mértékben is, de másfél évszázaddal ezelőtt sem volt ritka.

FEISZT GYÖRGY

A hegyhátsáli Fő utcán is eszünkbe juthat a kultúrtörténet jelentős alakja Fotó: Szendi Péter/ VN

Kunc Antal, a Festetics-uradalom vadászmestere 1841 feb ruárjában Keszthelyen vette feleségül Szücs Katalint. De „munkáltatói döntéssel történő áthelyezés folytán” első gyermekük decemberben már Hegyhátsálon, az uradalmi épületben látta meg a napvilágot. A matematikus, fizikus, csillagász, meteorológus, nyelvész, történész – röviden szólva: polihisztor – Kunc Adolf korán árván maradt, édesanyja testvérei nevelték. Tizenhét évesen a premontrei rend novíciusaként kapta az Adolf nevet, 1860-ban Szombathelyen érettségizett, majd elméleti és kísérletező tanárként, mindezen tudományok elismert művelőjeként Keszthelyen tevékenykedett.

A hegyhátsáli Fő utcán is eszünkbe juthat a kultúrtörténet jelentős alakja Fotó: Szendi Péter/ VN

Jedlik Ányos, aki a Pesti Egyetemen tanára volt, így nyilatkozott róla: „Kitűnő szorgalommal és előmenetellel végezte tanulmányait, a gyakorlatok elvégzésében nagyon szorgalmas volt.” Egészen biztosan nem véletlen, hogy a premontrei rendbe lépve a „docendo discimus”, magyarul: „tanítva tanulunk” jelmondatot választotta magának útjelzőként, zsinórmértékként. 1873-ban házfőnökké és a Szombathelyi Premontrei Gimnázium igazgatójává nevezték ki. 1878-ban, Európában az elsők között, Szombathely– Herény, néhány évvel később Szombathely és Kőszeg telefonkapcsolatát hozta létre. Jeles fizikusként 1880-ban ő szervezte meg a magyar orvosok és természetvizsgálók szombathelyi nagygyűlését, amelynek alkalmából a székesegyház kupolája alatt bemutatta a Föld forgását láthatóvá tevő Foucault-féle ingakísérletet

„Kunc-Kárpáti„

1884-től 1887-ig Szombathely képviselője volt, ő írta a köznyelvben csak „Kunc-Kárpátiként” emlegetett Szombathely monográfiája középkort tárgyaló fejezeteit. Tagja volt az Országos Tanári és a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőbizottságának. Ferenc József a millennium alkalmából a Szent István-renddel tüntette ki. Szombathely kultúrtörténetének egyik legjelentősebb alakja 1905. szeptember 12-én Türjén hunyt el. Akárhányszor a szombathelyi székesegyházban elindítják a Foucault-ingát – amely a mozdulatlan pont erejéről is beszél –, rá: Kunc Adolfra is emlékezünk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában