2018.06.15. 17:31
Katasztrófavédelmi Mobil Labor – méregdrága kocsival a mérgező anyagok ellen
Nagyon értékes kocsit tartanak készenlétben különböző bajok elhárítására a szombathelyi tűzoltóság egyik garázsában: a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) nem más, mint egy 74 millió forintos gépjármű sokat tudó felszereléssel. A kocsi mozgás közben is érzékeli, ha például elmegy mellette egy sugárzó anyagot szállító jármű.
Csejtei Balázs tűzoltó zászlós. Munkaidőben húsz percen belül, munkaidőn kívül egy órán belül kell megindulniuk a kárhelyre a Katasztrófavédelmi Mobil Laborral Fotó: Unger Tamás
Fotó: VN-archív/Illusztráció
Mit csinál a „csodakocsi”?
A KML „csodakocsi” lakosságvédelmi feladatokat lát el, kiegészítve a tűzoltók munkáját. Tavaly hét vonulása volt, kivonultak például az egyházasrádóci esethez, amikor kamion égett, és a tűztől nem lehetett látni, pontosan mi ég. Veszélyt jelentett az akkumulátor, amiben elektromos zárlat alakulhatott volna ki, de a kigyulladó rakomány égésterméke is okozhatott volna gondot. Megjelennek a szeméttelepi tüzeknél, ahol a hulladék közt minden van, és akár több napig is képes izzani a parázs, még földdel letakarva is.
Ferenczy Sándor alezredessel beszélgetünk, aki a KML technikusa, radiokémikus üzemmérnök végzettséggel, és többféle tanfolyamon megszerezve a szükséges speciális felkészültséget. Közvetlen KML munkatársai: Csejtei Balázs tűzoltó zászlós, KML technikus és gépjárművezető, valamint Papp Gábor tűzoltó százados.
– Ott voltunk, amikor a bobai gumidepóban tűz volt, és a fekete füstöt széthordta a szél. Több helyen mértük, hogy mekkora a légszennyezés. Ha baj van, háromféle intézkedés lehetséges: az elzárkóztatás („mindenki tegye be az ajtót és az ablakot”), a kitelepítés (el kell vinni a lakosságot, például ha előre tudjuk, hogy árvíz lesz), a kimenekítés (azonnali távozás a helyszínről) – meséli Ferenczy Sándor, akit a közelmúlt eseményeiről kérdezünk.
– A vasszentmihályi kamionborulásnál az volt veszélyes, hogy műtrágya-alapanyag volt a rakománya (urea), ha megsérült volna az üzem-anyagtartálya, nagy tűz lehetett volna. Nyáron gyakran azért hívnak minket, mert a nagy melegben lecsökken a vízszint a csatornákban, és visszamegy a lakásokba a csatornaszag. Ilyenkor azért hívnak minket, hogy megmérjük, mekkora az ammóniaszint. Egy kisvárosi szállodába azért mentünk ki, mert egy munkás összeborított két medencefertőtlenítéshez használt vegyszert: kénsavat és sósavat, így mérgező sósavgőz keletkezett. Egy pincehelyiségben történt az eset, a szállóvendégeket felsőbb emeletekre menekítettük. Egy üzembe ammóniaömlés miatt vonultunk, ami az el-öregedett tömítések miatt történt, maga az üzemeltető jelentette be. Egyébként Vas megye a béke szigete.
A KML habár „csak” egy kocsinak látszik, nagyon komplex munkahely. A kárhelyszínen rendelkezésre kell állnia minden felszerelésnek, ezért vannak beépített és kézi műszerei is. Vannak esetek, amikor a tűzoltókkal dolgoznak együtt, de kimennek önállóan lakossági bejelentésre is. Adhat feladatot az országos irányítás is, például nukleáris balesetnél lenne ilyen, ha radioaktív anyag szivárogna.
Milyen eseteket jelentenek be az emberek?
– Rejtélyes szagokról, sugárzásokról panaszkodnak, fantasztikus az emberek fantáziája – mondja Ferenczy Sándor, hozzátéve: inkább minden legyen bejelentve, és kimegyünk, mintsem baj legyen!
– A liszttel vagy mosóporral meghintett borítékok esetén elképzelhető az is, hogy valamilyen szennyező biológiai ágenst tartalmaznak, be kell vizsgálnunk, és mindenkit, aki csak hozzáért a borítékhoz. Ezek felderítése is belecsúszik a mindennapjainkba. Egy éven belül több ilyen vonulásunk is volt.
Megtudjuk, hogy több a vaklárma, mint a valódi fenyegetettség, a mobiltelefonok elterjedése óta az emberek igyekeznek mindent bejelenteni. Hangsúlyozzák: ez nem baj, inkább legyen mindenről jelzés, mert ha nincs, intézkedni sem tudnak. A katasztrófavédelmi igazgatóság sok helyen hatóságként is működik, a veszélyes anyagok szállítása is a hatáskörébe tartozik.
– Kint vagyunk az utak mellett is, ellenőrizzük, hogy a szállítmányok nem csöpögnek-e, nem szivárognak-e – nem mindegy, hogy víz vagy vegyi anyag folyik belőle –, megfelelő-e a csomagolásuk, a dokumentáltságuk. Az ehhez való eszközeink fel vannak málházva a kocsira – mondja. Nem minden vaklárma és mindent megmutat, így a vegyi anyagok azonosítására szolgáló felderítő eszközöket, a gázérzékelőt, a meteorológiai mérőállomást, a sugárzásmérőt is. Egy lakott területen nagyobb távolságban is ellenőrizhető, hogy milyen messzire jutott a veszélyes anyag. A radioaktív sugárzást mérő műszer a részecskesugárzásokat és az elektromágneses (gamma-) sugárzást is mérni tudja. Az ismeretlen anyagok azonosítására szolgáló amerikai gyártmányú hordozható spektrométer tizenkétezer spektrumot tartalmaz, és egészen kicsi mennyiségek alapján azonosít folyadékokat, porokat. Lézertechnoló-giával sugározza be a mintát, amelynek kötéséről egy spektrum visszaszúródik, ez alapján azonosítja be az adatbázisban található mintákkal. Ha robbanásveszélyes anyagot kell azonosítani, késleltetve sugározzák be, vagyis elindítják a mérést, és biztonsági okokból odébb mennek. Még mindig vannak világháborús bomba- és gránátmaradványok, amikhez néha ki kell menni, és azonosítani kell.
A KML munkatársai hivatali szolgálatuk mellett látják el a készenléti szolgálatot heti váltásban. Munkaidőben húsz percen belül, munka-időn kívül egy órán belül kell megindulni a kárhelyre. De ennél gyorsabbak: ahogy megvan az információ, hogy szükség van rájuk, 2–3 percen belül képesek elindulni. A háromfős személyzetből ketten végzik a kárhely felderítését, a parancsnok és a technikus, a gépjárművezető biztosítja a helyszínt és a rádiózást. Komoly védőfelszereléseik is vannak, mert a mérgező helyszíneken ők maguk is kockáztatnák különben az egészségüket.