Már több halat eszik a magyar

2018.07.27. 07:00

Bár nem magyar vizekből – Mostanában a szálkamentes hekk viszi el a pálmát

Hazánkban 2004 óta július végén ünneplik a balatoni halak napját. Az ünnepnap létesítésének célja Magyarország legnagyobb tavának népszerűsítése volt.

Tersztyánszky Krisztina

Közép-Európa legnagyobb, langyos vizű tavában a hozzáértők szerint ötven édesvízi halfaj él, ezeknek mintegy négyötöde őshonos. A le ggyakoribbak a pontyfélék, a harcsa, a süllő vagy fogas. Eddig a jó hír. Annak azonban már kevésbé örülhetünk, hogy balatoni halat az éttermekben, büfékben szinte már a tó partján sem fogyaszthatunk. Öt évvel ezelőtt a kormány – tóvédelmi és egyéb okokból – betiltotta a kereskedelmi célú halászatot a Balatonon. Így aztán, aki egy jóízű balatoni halászlevet akar enni, az jobb, ha pecabottal felszerelkezve érkezik, és kiszolgálja magát.

De vajon mi itt, a nyugati végeken mennyi és milyen halat eszünk? Hatott-e ránk az a kormányzati szándék, hogy növelje a halfogyasztást?

Vas megye egyik népszerű halétterme a rumi Horgásztanya. Varga Roland tulajdonos szerint a vendégek negyven százaléka halételt rendel náluk, az asztaltársaságokban mindig akad valaki, aki halászlét vagy egyéb, halból készült fogást választ.

– Próbálunk nem elrugaszkodni az árakkal, a halas fogások sem lényegesen drágábbak az egyéb fogásoknál – mondja a tulajdonos. – Ételeinkhez elsődlegesen édesvízi halakat használunk, pontyot, harcsát, süllőt, pisztrángot. Mi elsősorban a magyaros vonalat viszszük: a halászlé, a harcsapaprikás, a rántott és a roston sült hal a legnépszerűbb. A vendégek egyébként nem halfajta szerint keresik az ételeket: az étlapról választanak, és ha ízletes és bőséges az adag, elégedetten távoznak. Inkább aziránt szoktak érdeklődni, van-e szálka a halban.

Baján Marianna a Vadásán hekket és pisztrángot kínál. A büfét a nagymamájától örökölte Fotó: Unger Tamás

Bakics József, a Delforg nagykereskedő cég területi képviselője, bár pontos adatokat nem tud mondani, úgy látja, az utóbbi néhány évben valamivel több halat adnak el országszerte, mint korábban. Fogasra és süllőre például határozottan nagyobb az éttermek igénye. A termékek eredetét illetően azonban egy kissé kiábrándítóan nyilatkozik: a „balatoni” keszeg, a fogasfilé, a harcsa, ami a tányérunkra kerül, szinte biztos, hogy nem magyar szállítótól érkezett. Magyarországon egyre szűkülnek a lehetőségek, kevesebb a halas telep. Esetleg a ponty és a pisztráng magyar vízben nevelkedett, a többieket azonban szovjet utódállamokban tenyésztették, csomagolták. Hozzáteszi: jó minőségben. A sokat szidott pangasiusfi lét is megvédi: a Mekong folyóban tenyésztik, és ott sem zsúfoltabb körülmények között, mint némelyik halastóban.

A piacon kétségkívül a hekk a legjobban eladható. Egy-egy büfé több mázsát is kimér belőle egy héten. Ezeket szabad körülmények között, tengerből fogják, és még a hajón feldolgozzák. Egy a baj a hekkel: fogy az állomány. A hallottakat megerősíti a Vadása melletti Baján Pecsenye- és Halsütő tulajdonosa, Györkéné Baján Marianna is. A büfét még a nagymamája indította 1975-ben. Ő ma már csak hekkel és pisztránggal dolgozik. A hekk az, ami jobban megy, mert csak gerince van, a kisgyerekes családok is bátran megvehetik. A Vadásához egy közeli hal-nagykerereskedelemből érkezik a friss áru. Az idei visszaesés előtt az utóbbi években fokozatosan nőtt az érdeklődés a sült hal iránt. Érdemes kipróbálni: a halételek jótékonyan hatnak az egészségre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában