A társadalmi beilleszkedést segíti a kőszegi integrált gyermekfalu

Szakmai megújulás az SOS Gyermekfalvaknál címmel jelentetett meg nemrégiben közleményt az SOS Gyermekfalvak Magyarország, melynek lényegét úgy foglalták öszsze: „a nevelőszülői családok a következő három évben Kőszegen és Kecskeméten is fokozatosan integrált lakókörnyezetbe kerülnek, nem SOS-es családok mellé, mondván: az integráció jobban támogatja a gyerekek társadalmi beilleszkedését és későbbi boldogulását”. Gagyi Róbert területi igazgatót kerestük a várható konkrét változásokkal kapcsolatban, végül Gosztonyi Gábor ügyvezető igazgató válaszolt kérdéseinkre.

– Szükség van az átalakításra, ezzel a gyerekeknek teszünk jót.

Akik nálunk nevelkednek, jelenleg kissé zárt közösségben élnek: annak ellenére, hogy ugyanazokba az iskolákba, óvodákba, közösségekbe járnak, mint kortársaik, idejük jelentős részét a többi SOS-gyerekkel közös környezetben töltik, valamennyire mesterséges helyzetben. Meggyőződésünk, hogy az integráció jobban segíti felkészülésüket az önálló, felnőtt életre. A nevelőszülőknél élő gyerekek az átalakulás után a helyiekkel együtt, közvetlenül egymás szomszédságában élnek majd.

Gosztonyi Gábor elmondta még: az integrált falvak kialakítását 2013-ban elkezdték, 2015-ben jött létre az első Orosházán. Ezt a folyamatot szeretnék folytatni Kőszegen is a helyi adottságok figyelembevételével, tekintettel a helyi szabályozásra és lehetőségekre, együttműködve a városvezetéssel, kapcsolódva a célokhoz. Arra törekednek, hogy az integráció a hagyományos családokkal a jelenlegi gyermekfalu területén történjen meg.

Ehhez ingatlanfejlesztési tervet dolgoznak ki, és szeretnék a kihasználatlan telekrészeket más formában hasznosítani, értékesíteni, az ebből befolyt összegeket pedig a működésük fi nanszírozására fordítani. Idén készült el a következő három évre vonatkozó átalakítási stratégia. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez egy hosszú folyamat, nem egyik pillanatról a másikra fog történni. A cél, hogy fokozatosan alakítsák ki az integrált gyermekfalvakat, ahol a családok már többnyire nem az SOS által fenntartott házakban fognak élni egymás mellett, hanem akár saját ingatlanukban.

– Egyenként egyeztetünk ősztől a családokkal, hogy a lehető legjobb megoldást találjuk meg közösen.

Minden esetben több lehetőséget kínálunk fel nekik. A nevelőszülő dönthet úgy is, hogy a saját házában folytatja tovább hivatását – az SOS-családok több mint fele jelenleg is így működik. A legfontosabb szempont, hogy a gyerekeknek az átalakulás során is tudják biztosítani az állandóságot.

Az SOS Gyermekfalvak Magyarország tavaly költségvetésének 21 százalékát kapta az államtól normatívaként, mivel állami feladatot vállal át, 36 százalékát a nemzetközi SOS szervezettől, a többit magán- és vállalati adományozóktól. A kérdésre, hogy a jövőbeli változás összefüggésbe hozható-e azzal, hogy az SOS nemzetközi szervezete 2020- tól olyan országok megsegítésére csoportosít át a forrásokat, melyek nálunk lényegesen rosszabb gazdasági-társadalmi, egészségügyi helyzetben vannak, Gosztonyi Gábor úgy válaszolt:

– 2012 óta készülünk rá, hogy önfenntartóvá váljunk, így nem ér minket váratlanul a helyzet.

A jövőben azonban ez azt is jelenti, hogy jobban kell támaszkodnunk adományozóinkra. Míg akkor az összes bevételünk 50 százaléka származott hazai bevételekből, ezt ma már 64 százalékra sikerült feltornászni.

A gyermekfalvak szakmai átalakítása az integrációs szempontok fi gyelembevételével ettől független, szakmailag indokolt folyamat, amely mindenképp szükséges ahhoz, hogy a gyerekek minél több támogatást kapjanak a társadalmi beilleszkedéshez. Gosztonyi Gábor arról is beszélt, hogy a nevelőszülők izgatottan várják a változásokat, nyitottak a megbeszélésekre. Őket is foglalkoztatja az integráció kérdése, vagyis az, hogy miként lehet minél több lehetőséget kínálni a gyerekek számára, hogy szabad idejükben is más gyerekekkel legyenek együtt, ahol nem téma az, hogy ők gyermekvédelmi gondoskodásban élnek.

Komoly probléma viszont, mondja az igazgató, hogy nincs elég nevelőszülő, Vas megyében például még mindig gyermekotthonban lakik a gyerekek több mint fele.

Olyan motivációt kell adni, hogy többen válasszák ezt a hivatást. Az SOS például csökkenti a nevelőszülőnél lévő gyereklétszámot, hogy kisebb legyen a teher a családon, és minél nagyobb az odafi gyelés a gyereken. A nevelőszülőket a tanácsadón kívül pszichológus és gyógypedagógus is segíti. Így munka vagy akár több saját gyerek mellett is könnyebben vállalható ez a nehéz, de szép feladat.

Az SOS folyamatosan várja nevelőszülők jelentkezését.