Dr. Székely János megyés püspök nyitotta meg a szabadegyetemi sorozatot

Az alkalomra zsúfolásig megtelt a Püspöki Palota díszterme: pedagógusok, szülők, felelősen gondolkozó keresztény hívek sokasága volt kíváncsi a témára. Bizonyítva ezzel, hogy igenis van létjogosultsága a hasonló közös töltekezésnek, együttgondolkodásnak. Dr. Székely János megyés püspök ezúttal nem annyira az egyház romákkal kapcsolatos pasztorációs programjáról szólt. Sokkal inkább adatokkal, térképekkel, fotókkal és sok-sok információval igyekezett felnyitni a hívek szemét.

Az előítéletekkel és az érzelmekkel szemben előadásában a tények beszéltek. Bevezetésképpen csodálatos ráhangolásként cigány nyelven is elimádkozta a Miatyánkot. A továbbiakban Harrach Péter szavait idézte, aki szerint a magyarságnak két legnagyobb, leküzdendő problémája a tragikus demográfi ai helyzet és a cigány testvéreinkkel való együttélés. Mivel létszámarányuk várhatóan rohamosan fog növekedni, nemzetünk számára sorskérdés, hogy megtanuljunk együtt élni ezzel a népcsoporttal.

A cigány lakosság európai és magyarországi megoszlásával, iskolázottságával, munkanélküliségi és lakhatási körülményeivel kapcsolatos információk sokasága hangzott el. Hallhatott a közönség cigány eredetmondákat, ízelítőt kaptunk nyelvi megoszlásukról, hallhattuk verseiket. Az előadásból több olyan körülményre is fény derült, amelyek a magyarországi cigányság nagy részét elmaradottságban és mélyszegénységben tartja: az ezer év vándorlás alatt megszakadt gyökerek, a korábban megbecsült cigány szakmák (kovács, lókereskedő, teknővájó) presztízsvesztése, a gyenge identitástudat. Püspök atya rávilágított a cigányság értékeire: az erős családi kötelékre, a hatalom iránti tiszteletre, az erős érzelmekre, a mélyen gyökerező hitre. A Magyarországon letelepedett romák érzelmeiről pedig mi sem árulkodik jobban, mint a szimbolikusan használt kettős aranypánt fogalma: szívükben éppen annyira magyarok, mint amennyire romák, ahogy ezt a magyarság számos történelmi konfl iktushelyzetében is bizonyították.