Mozdulatkatedrális pillanatokból

2018.11.23. 14:00

Jubileum: dokumentumetűd készült az ötvenéves Béri Balogh Ádám Táncegyüttesről

Nem klasszikus táncfilm, hanem dokumentumetűd: ez a Táncból katedrálist, Boros Ferenc, Horváth Zoltán és Kozma Gábor filmje az idén ötven­éves körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttesről. A jubileum apropót ad, de a film nem leltár, nem számvetés, hanem bepillantás egy élő és alkotó közösség kulisszatitkaiba. Meg persze portré a vezetőről, Korbacsics Tiborról.

Bakos Ágnes

A tánc illékonysága találkozott a film időtállóságával –mondta Parais István

Fotó: Szendi Péter

– Nem dúskálunk táncfilmekben, pedig volna mit megörökíteni – kezdte Mihályi Gábor koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője a Táncból katedrálist című film bemutatója előtt a Savaria moziban. A Béri Balogh Ádám Táncegyüttes nem hagyta fotókra, sárguló dokumentumokra a történetét, film lett belőle. Sőt, filmsiker: nagyon sokan voltak a díszbemutatón a moziban.

Nem szigorúan és klasszikusan táncfilm készült, hanem dokumentumetűd, amely egy ötven éve épülő és formálódó, alkotó közösségről szól. Persze voltak, vannak állomások, mérföldkövek, láthatunk is visszatekintéseket Boros Ferenc, Horváth Zoltán és Kozma Gábor filmjében – mégis elsősorban a jelen mozdulatai köszönnek vissza. Kulisszatitkok a csizmafényesítéstől a beéneklésen át a feszes hajfonatokig és azokon keresztül a kemény munka, a tánc, meg a siker öröme látható a filmben.

A tánc illékonysága találkozott a film időtállóságával –mondta Parais István
Fotó: Szendi Péter

A táncegyüttes teste a mindenkori táncosok, a szelleme pedig a vezetőjük – mondta Mihályi Gábor. Neveket is sorolt a BBÁ elmúlt ötven évéből: mindenekelőtt Pesovár Ernőét mondta. Aztán az alapító Antal Lászlót említette és Korbacsics Tibort, aki már jó néhány éve elnöke, vezetője a táncegyüttesnek. Csicsa producere a filmnek, amelyben megmutatja a saját katedrálisát: egy szőcei erdőrészt. Maga a természet, a nyugalom, a feltöltődés forrása. Láthatjuk a kulisszatitkok között, hogy Szőcén szerveznek táborokat az ifjú táncosoknak, hogy a gyerekek is töltekezzenek a hagyományokból – akárcsak abból, hogy milyen is egy régi pajta.

Csicsa arca, tekintete vezet végig a filmen: próbateremben, fellépés előtt a ruhapakolásnál, prózai mozdulatok az öltözőben és a függöny mögött – aztán a csoda a színpadon. Meg persze a család is ott van a filmen, hiszen van, aki továbbviszi és továbbadja a néptánc szeretetét.

Számokat is hallhatunk: több száz körmendi család kötődik a táncegyütteshez. Hiszen az elmúlt években százak fordultak meg a csoportban, most is van bőven utánpótlás és felnőtt táncosok is. Az ő arcaik is mesélnek a vászonról: közösségről, összetartásról és összetartozásról olvashatunk a tekintetekből. Csicsa ki is mondja: számíthatnak egymásra a táncosok, barátok, társak.

Boros Ferenc, Horváth Zoltán, Kozma Gábor, valamint Korbacsics Tibor Csicsa a szerdai filmbemutatón
Fotó: Szendi Péter

Másfél évig kísérték a filmesek a BBÁ táncosait, rengeteg nyersanyagból állt össze a sokszoros portréfilm. Sok-sok utómunkát adott a zene és a tánc, meg a szövegek összehangolása, a vágás – árulta el Horváth Zoltán. Számos portréfilmet készítettek már együtt, hárman és ketten is, de ilyet még nem, ezért is különleges – mondták az alkotók.

A film alapja a barátság: a rendezőé, Kozma Gáboré és Korbacsics Tiboré. Középiskoláig nyúlik vissza a kapcsolat, de, mint hallhattuk a díszbemutatón, a rockerből nem lett táncos, viszont ott volt mindig az együttes közelében. Nemrég adódott a film ötlete, aztán a megvalósítás nem váratott sokat magára – gyakorlatilag így készült a hiánypótló képsor.

Katedrálist mutat – pillanatokból és mozdulatokból épített katedrálist. Életműveket, életek műveit, hiszen ötven évre tekinthetünk vissza a vásznon, még ha nem is tételesen és leltárszerűen, csak vázlatosan, hiszen nem összegző dokumentálás volt a cél. Hanem az erő bemutatása: a táncé, a közösségé. – Ez a film megmutatja, hogy a tánc mennyire maradandó. Már a címe is – mondta V. Németh Zsolt. A politikust Csicsa szólította meg, hiszen az elmúlt húsz évben közelről figyelte a csoport működését, előtte pedig, mint mondta, rajongóként. Kínai példát mesélt mintegy ellentétben a BBÁ produkciói­val: vízipisztollyal a betonra rajzolt verssorok, mire a szerző a végére ért, felszáradt, elillant a verse. A körmendi bázisú néptánc viszont katedrális lett.

A filmcímet magyarázva Kozma Gábor elmondta, a katedrálisépítéshez az építészeti alapanyagokon kívül hit is kell. A hagyományokba vetett hit például: a rönkhúzás felelevenítését is megörökíti a film, hogy hogyan mozgatja meg a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes gyakorlatilag az egész várost. Korbacsics Tibor megfordította a címet: a saját katedrálisából tánc. Meg élet. Ilyen, amikor találkozik a tánc illékonysága és a film időtállósága – így fogalmazott a filmbemutatón Parais István, az Agora Szombathelyi Kulturális Központ igazgatója.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában