2018.11.11. 07:00
Magyarszombatfán minden a fazekasságról szól
A Zala és Vas megye határán fekvő Magyarszombatfa, Gödörháza és Velemér községekben évszázadok óta virágzik a fazekasmesterség. Magyarszombatfán pedig érdemes benézni a fazekasházba.
Magyarszombatfán minden a fazekasságról szól
Fotó: VN-archív/Szendi Péter
A gerencsérséget – ahogy az edénykészítést helyben nevezik – a Szentgyörgyvölgyi-patak mosta völgy agyagos talaja tette lehetővé.
A korongozásra kiválóan alkalmas agyagnyerő helyek sokasága fazekasgenerációk sorának nyújtott megélhetést. A XIX. század végi népesség-összeírás csak Velemérben 87 fazekast talált, de hasonló számban dolgoztak mesterek Gödörházán és Magyarszombatfán is. „Ezekben a falvakban mindenki gerencsér vagy fazekas, csak a bíró bugyogacsinyáló” – tartotta a korabeli térfás mondás. (A bugyoga azt jelenti: korsó.)
Fotó: VN-archív/Szendi Péter
A szombatfai, veleméri és gödörházi gerencsérek edényeiket szekerekre rakva az egész Dél-Dunántúlt bejárva árulták, vagy korsóikat, cserepeiket esetenként búzára, rozsra cserélték. A szocializmus éveiben a kisipar nem tartozott a fejlesztendő ágazatok közé, így érte utol a Szentgyörgyvölgyi-patak völgyének gerencsérségét az „üzemi méretűvé fejlesztett” iparosítás. A kollektivizálást követően a fazekasokat az 1953-ban alapított és 1998-ig működő Magyarszombatfai Kerámia Vállalat foglalkoztatta. A gyárbezárást követően a gerencsérség háziipari formában élt tovább, ennek jeleként a magyarszombatfai utcákon lépten-nyomon fazekastermékek, dísztárgyak hívták fel magukra a figyelmet. 2005-ben az üzemet újra megnyitották, de szinte kizárólagosan a kályhacsempegyártásra állt rá.
A hagyományos gerencsérség emlékének megőrzése és a nagyközönségnek szóló bemutatása a szakemberek lobbitevékenységének köszönhető. Javaslatukra a gyár vezetősége közel fél évszázada megvásárolta azt a boronafalú, zsúpfedeles épületet, amelyben 1922-ben bekövetkezett haláláig Cseke János helyi gerencsérmester dolgozott. Az 1974 augusztusában megnyitott épület korhű állapotú helyreállítását és berendezését Bárdosi János, a szombathelyi Savaria Múzeum néprajzi osztályának vezetője irányította. A magyarszombatfai fazekasház az Őrségbe vezető turistautak kedvelt célpontja, amely nemcsak a fazekasmesterségnek, hanem az őrségi-göcseji táj egykori lakóinak becses emlékeit, használati tárgyait is bemutatja.
