Életút

2018.11.24. 10:00

Rodin volt a vasi művészek mestere

Elmondásuk szerint a híres francia szobrászművész tanítványai voltak a Vas megyei származású Frim Jenő és felesége, Fejérváry Erzsi. Alkotásaik több helyütt is visszaköszönnek.

Orbán Róbert

Láng Ármin egykori lakóházának homlokzata a Széll Kálmán utcában

Fotó: Orbán Róbert

A Milwaukee Journal egyik 1939 évi számában hosszabb tudósítás jelent meg arról, hogy a városba érkezett Rodin magyar tanítványa, körmendi Frim Jenő és felesége, Fejérváry Erzsi. A cikk röviden ismerteti a magyar szobrász és festőművész felesége életútját, beszámol legfontosabb alkotásaikról. Megemlíti azt is, hogy a városban rövidesen kiállítás nyílik műveikből. Az amerikai bemutatkozás fordulópontot jelentett az életükben. A Magyarországon elfogadott zsidótörvények őket is hátrányosan érintették, ezért nem tértek haza. Frim a chicagói Notre Dame katolikus egyetemen kapott állást, 1959-ben halt meg. Száműzötti sorsában a feleség is osztozott, pedig ő nem volt zsidó, sőt a magyar főnemességhez tartozott.

Frim Jenő és Fejérváry Erzsi valóban Párizsban jártak művészeti iskolába. Az amerikai lapnak azt a közlését, hogy Rodin és Matisse tanítványai voltak, nem biztos, hogy szó szerint kell érteni. Mindenesetre érezhették a légkört, ott lehettek néhány nagy alkotás születésénél. A két híres francia művész volt számukra az igazodási pont.

Láng Ármin egykori lakóházának homlokzata a Széll Kálmán utcában
Fotó: Orbán Róbert

A körmendi előnév Vas megyei származásra utal, de maga a Frim név is ismerősen cseng nálunk. Frim Jenő és testvére, Frim Ervin festőművész Budapesten születtek. Az előnevet apjuktól és nagybátyjuktól, Frim Jakabtól, illetve Frim Antaltól „örökölték.” Ők mindketten körmendi születésűek voltak és a gyógypedagógia területén szereztek érdemeket maguknak. Ha tovább kalandozunk a család történetében, a gyógy­pedagógus és képzőművész generációk után eljutunk az irodalommal foglalkozó harmadik nemzedékig. Frim Jakab Aranka nevű lányának gyermeke volt Ács Kató ifjúsági író, a rádió Miska bácsi levelesládája című műsorának szerkesztője. (Írásainak egy része Körmendi Márta név alatt jelent meg.) Írással foglalkozott Kató testvére, Ákos László is. Ő gazdasági, főleg erdészeti szakkönyveket írt.

De térjünk vissza Vas megyébe! Körmendi Frim Jenő elsősorban a fővárosban dolgozott, de legalább egy alkotásával Szombathelyen is találkozhatunk. A Széll Kálmán utcában, Láng Ármin egykori lakóházán a pihenő nőt ábrázoló relief biztosan az ő munkája. E művel szerepelt 1906-ban a Műcsarnok tárlatán. A domborműből később bronzból és mészkőből több változat készült. Nincs róla biztos adat, de valószínűleg ő az alkotója annak a szobornak is, amelyet az épület Welther Károly utcai falán helyeztek el. Az 1923-ban elkészült épületet a kor egyik neves építésze, Szivessy Tibor tervezte. A szobrászati munkákat valószínűleg maga a tervező rendelte meg Frim Jenőtől.

Kígyóval küzdő férfi – relief a Mátéfy-házon
Fotó: Orbán Róbert

Az együttműködésben szerepe lehetett annak, hogy Láng Ármin exportőr és nagykereskedő Frim feleségének rokona volt.

Frim kortársa volt a ma már Szombathelyen közismertnek számító szobrász, Rumi Rajki István. Kettejük között nem volt különösebb kapcsolat. Rajki Münchenben tanult. Párizsban is eltöltött ugyan néhány hónapot, de ott nem a nagy Rodin, hanem egy kevésbé ismert mester tanítványa volt. A nagy francia szobrász rá is hatással volt. Salamon Nándor Rumi Rajkiról írt monográfiájából tudjuk, hogy barátjától és kollégájától, a kőszegi születésű Schönbauer Henriktől Rodin-albumot kapott ajándékba.

A húszas-harmincas években is ritka dolognak számított, hogy egy vidéki polgárházat egyedi művészeti alkotással díszítsenek. Ha Szombathelyen a Láng Ármin-féle házat tekintjük az elsőnek, akkor a Batthyány téren álló Mátéfy-ház volt a második. Az utóbbi épület építészeti szempontból messze elmarad a Széll Kálmán utcai Láng-háztól, de itt látható Szombathely talán legszebb köztéri domborműve, a Rumi Rajki által készített Kígyóval küzdő férfi. A kígyóval való harc, mint motívum ősidők óta jelen van a művészetben. A kígyó általában a rosszat jelképezi. A kígyóra taposó, a gonoszt legyőző Máriát ábrázolja például a Fő tér 25. szám alatti ház kis barokk fülkeszobra is. A Batthyány téri relief a háztulajdonos választott hivatását jeleníti meg. Mátéfy Jenő (eredeti nevén: Matits Jenő) tiszti főorvosként küzdött a gonosz ellen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában