karrier

2018.11.01. 07:00

Szupervízió: segítség a munka okozta stressz és problémák feldolgozásában

Szakmai személyiségfejlesztő módszer, tanulási forma, amelynek célja a hivatásbeli személyiség kompetenciafejlesztése. Tanácsadási forma, amit a kiégés megelőzésére fejlesztettek ki.

Tóth Kata

Több definíciója létezik, több oldalról megközelíthető a szupervízió fogalma. Célja, hogy megtartson az egészségben, segítsen megőrizni és fejleszteni munkabírásunkat és lelki stabilitásunkat, növelje szakmai hatékonyságunkat. Wawrzsák Zsolt okleveles szupervizor állítja: gyakorlatilag nincs olyan munkakör, ahol ne lenne szükség a használatára. Elengedhetetlen a szociális, pedagógiai, a non- és forprofit területen. Mindenkinél, akinek személyközi kapcsolatai vannak a munkájában, aki a személyiségével dolgozik. Ilyenek például a szociális terület, az egészségügy munkavállalói, a közigazgatásban, a szolgáltatói szektorban és az értékesítési területen tevékenykedők és a folyamatosan döntést hozó vezetők is, de a szakembernek vannak kliensei a kulturális közösségfejlesztők között is.

– Az IT-szektor munkatársai nagyon erősen a számítástechnika közelében élnek, projekteket hajtanak végre. Náluk kevésbé jellemző a szupervízió igénye, pedig a vezetői visszajelzés, a hasznosságérzet megértése és jó néhány kommunikációs kompetencia elsajátítása jelentősen támogatná munkájukat – jegyzi meg.

Ahol az elfáradás, a kiégés szóba jöhet, ahol fontos a kapcsolatok folyamatos fejlődése vagy fejlesztése, nagy jelentőséggel bír a szupervízió. És nem csak akkor, amikor már a kiégés jelei mutatkoznak, hisz az már krízist jelent. Wawrzsák Zsolt azt javasolja: aki megérzi magán a lelki és mentális megterhelést, az éljen a szupervízió lehetőségével, amely napjainkban a leghatékonyabb szakmai személyiségfejlesztő eszköz.

Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyi well beinghez (jól-lét) a munkakörnyezet kialakításán kívül manapság a stressz- és konfliktuskezelés, a problémák átkeretezése, a belső lelki megélés minősége is hozzátartozik. A szupervízió elősegíti a konfliktus- és agressziókezelést, ami nélkülözhetetlen egy munkahelyi nézeteltérés kezelése során.

Sok szubjektív elemet tartalmaz a szupervízió, éppen ezért a hatékonyságát nehéz objektíven mérni, de tettek már kísérletet arra, hogy mérhetővé tegyék. Azt vizsgálták, hogyan változtak a fejlesztő folyamat során egy alkalmazott azon kompetenciái, amelyek korábban hiányoztak a szakmai személyiségből. Az eredmények már számszerűsíthetők, sőt a tanulásnak – ha valakinek érzelmi elakadása van, azt megosztja egy szakemberrel, felismeri a saját elakadásának érzelmi összefüggéseit, és elindul egy változási folyamaton – kimutatható eredménye van az agyszerkezet változásában. (Az agyállományban az idegpályák összeköttetése módosul, amikor valakinél létrejön a konkrét tanulási folyamat.)

Wawrzsák Zsolt: aki megérzi a lelki és mentális megterhelést, az éljen a szupervízióval Fotó: Szendi Péter

A szupervízió az USA-ból indult, a munkavégzés kontrollját jelentette; a Magyarországon is alkalmazott európai modell a pszichoanalízisből, a pszichoterápiából sarjadzott, amely nem a munka kontrollját, hanem a szakmai személyiséget, az önreflexiót és az önismeretet helyezi a központba. Kommunikációtudomány, munkapszichológia, tranzakcióanalízis, rendszerszemlélet – mindezek a részei, hisz minden elakadás mögött és a megértési folyamatban meghúzódik egy jól látható rendszer, ami a kezdetben összekuszálódott érzelmi szálak finom kibontogatása mögött is tetten érhető – állítja Wawrzsák Zsolt.

A szupervizorok munkájának lényegét úgy határozza meg: a tudatos munkavégzés, a kompetenciák megerősítése és az önreflexió (önvizsgálat, az önmagunkra való rákérdezés) kialakítása, hogy „legyek tudatában mindannak, ami körülöttem és bennem történik”. Ennek révén fejlődik az érzelmi intelligencia is. Akinek megfelelően fejlett az érzelmi intelligenciája, az ma a siker egyik legfontosabb kulcsát birtokolja.

Hozzáfűzi még: mindig segítő folyamatban gondolkodnak, többszöri találkozásról van szó szupervizor és kliense vagy csoportja között. Példát is említ: az egyik kliense minden alkalommal munkahelyi problémákat, nehézségeket, elakadásokat vitt be a beszélgetésbe, így minden ülés egy-egy eset feldolgozásával, megértésével járt. A jelenlét tudatos megélésén, a főnökével való konfliktus kezelésén és a szakmai önbizalom megerősítésén dolgoztak. A kliense megtanult az eseményekből hátralépni, kicsit felülről, objektívebben nézni helyzetét, a saját szerepét – ebben a képességében is erősödött. Tapasztalati tanulása a fejlődés és változás irányába mutatott, amely számára is a sikeresebb munkavégzés alapjait készítette elő.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában