Jogszabályváltozások: a 2019-es év új lehetőségeket kínál a taóban

A korábbihoz képest jobban körülhatárolható lett a „bejelentett részesedés” (ha egy társaságban üzletrészt szerzünk, jognyilatkozatot kell tenni) fogalma, és hogy mi tartozik az adóalapot csökkentő tételek közé. A törvénymódosítás nyomán bővül a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek köre. Kedvező a változás a K+F (kutatás-fejlesztés) adóalap-kedvezményekben: a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megoszthatják egymás között a felvetődő költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, méghozzá megállapodásuk szerint. A felújításokra is igénybe vehető lesz az energiahatékonysági beruházásokra vonatkozó adókedvezmény. Feltétele a felújítást megelőző vizsgálat és igazolás az energia­megtakarítás mértékére. Számít a földrajzi elhelyezkedés is: az elérhető adókedvezmény Nyugat-Dunántúlon 45 százalék, de legfeljebb 15 millió euró lehet. A kedvezmény középvállalkozások esetén plusz 10, kisvállalkozások esetén területenként plusz 20 százalék lehet. Az adókedvezmény a számított adó 70 százalékáig vehető igénybe, ötmillió euró összegig.

Az ingatlanberuházások során lehet különösen érdekes, hogy 2019-től az adó­évenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előre hozott értékcsökkenés összegét. Családbarát vonása a törvénynek, hogy a legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy az adókedvezményeket utólag, önellenőrzés útján érvényesítse az adózó, függetlenül attól, hogy az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt, vagy sem.

A személyi jövedelemadót érintően változás január 1-jétől, hogy a munkáltató kizárólag a Szép-kártyára adhat támogatást, mentesen a tranzakciós illeték alól. A béren kívüli juttatások adóterhe a jelenlegi 34,22 százalékról 34,5 százalékra nő. Mint béren kívüli juttatási forma megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer forint pénzbeli juttatás, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés. Korlátozzák az egyes meghatározott juttatások körét: benne marad a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Évente egyszer lehet adni majd csekély értékű ajándékot személyeknek. Eltörlik a munkáltatói lakáscélú támogatást, a sportrendezvényre, kulturális eseményre szóló belépőjegyet vagy bérletet; a mobilitási célú lakhatási támogatást; a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatást, a kockázati biztosítási díj nem lesz adómentesen átvállalható az átmeneti időszak (2019. december 31-éig) letelte után. Adminisztrációs könnyítés, hogy a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatást akkor is adómentesen térítheti meg, ha a kiállított számla a szülő, és nem a foglalkoztatójának a nevére szól.