Vajon Közép-Európában dől el Európa jövője?

Most először szabadtéri kivetítőn is élvezhette a közönség az intézet falain belül felhangzó muzsikát: a Binder Trió ősbemutatója után Sebestyén Ernő hegedű- és Bognár Ferenc zongorajátékát. Kedden Göran Therborn svéd társadalomtudós, a Cambridge-i Egyetem emeritus professzora Európa jövőjét latolgatta a hatalom és befolyás szempontjából és geopolitikai perspektívából. A kontinens múltját elemezve kiemelte: volt idő (a 15. századtól egészen az 1. világháborúig), amikor egymással versengő európai hatalmak uralták a világot – ennek öröksége máig hat. A hosszú időszakot jóval rövidebb periódus követte 1917-től az ’56-os szuezi válságig: Európát hanyatló, meghátráló és önpusztító hatalmak alkották.

A hidegháború alatt a kontinens központi csatatérré alakult: mindkét nagyhatalom katonai szövetséget kovácsolt a befolyása alatt álló európai országokból. A vasfüggöny lebontását követően – ugorva az időben – a ’90-es évek vége és az új évezred eleje új európai integráció kialakulását, a korábbiak bővülését eredményezte. Az ezredfordulót követően Brazília, Oroszország, India és Kína globális versenytársakká váltak, rontják az öregedő, fogyó népességű, politikai kudarcoktól és társadalmi egyenlőtlenségektől sújtott Európa versenypozícióit. A lehetséges forgatókönyvek közül a legvalószínűbb, hogy olyan szerepbe kerül, mint a skandináv államok, különösen Svédország. A világnak az a része lesz, ahol a legkisebb a gazdasági egyenlőtlenség, a relatív szegénység, magas szintű a szociális, jóléti ellátások rendszere – összegezte előadását Göran Therborn.

– Tartogat még számunkra kihívást a Monarchia örökségének megértése – fogalmazott Agárdi Izabella történész a szerdai minikonferencián, amelyen az 1867 és 1918 között létezett dualista államszövetségre, a száz éve felbomlott Osztrák-Magyar Monarchiára emlékeztek. Kiemelte az 1867-es, kiegyezést követő gazdasági felemelkedést, városiasodást, a kulturális fellendülést. A páratlan aranykor végül a „nagy háború” miatt az összeomláshoz, az ország szétesésével ért véget.

Az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat részeként nyitották meg a Műcsarnokot. Vezető kurátora, volt igazgatóhelyettese, Bán András két ottani kiállításról beszélt a közönségnek. Az első aranykor című tárlat a Monarchia és Magyarország virágzásának festmény-remekeiből válogat. A másik, a Rejtett történetek a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, Közép-Európában is virágzó életreform-mozgalmakat és azok korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be. Kurátoraik – dr. Sármány-Parsons Ilona művészettörténész, valamint Németh András – saját kutatási tapasztalataikon keresztül jutottak el oda, hogy a két kiállítással „elmondtak valamit” Közép-Európáról.

– Bár mutatkozik fejlődés, Ausztria számára a mai napig vet fel kérdéseket a történelme. A nemzetállam kifejezést sosem használták Ausztriával kapcsolatban, talán, mert nem tekintünk magunkra valódi nemzetként. Az első világháború utáni időszakot még mindig nem dolgoztuk fel – mondta Erhard Busek, egykori osztrák alkancellár.

– Közép- és Nyugat-Európa között alapvető különbség, hogy az utóbbi államokban a reformokat alulról, a nép kényszerítette ki, Közép-Európára épp az ellenkezője jellemző. Az Osztrák Császárság vagy hivatalosan: a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok öngyilkosságot követtek el, mivel Ausztria elmulasztotta végrehajtani a szükséges reformokat, összegzett Karel von Schwarzenberg, volt cseh külügyminiszter, aki szerint a jelen állapot szerint az EU is hasonló sorsra jut.

Emil Brix és Erhard Busek kötetét – Mitteleuropa Revisited – Bába Iván, az FTI-iASK igazgatóhelyettese méltatta. – Osztrák mindkét szerző, közép-európai, méghozzá nyugat-közép-európai pozícióba helyezkedve írták a könyvet, optimisták az EU jövőjét nézve, amelyben speciális szerepű Közép-Európa. De kritikusak is a helyzettel kapcsolatban: a kialakult nacionalizmust bírálják. Fontos megállapítás a könyvben, hogy a történelem és a kultúra határozza meg a közép-európai identitást, ebben különböznek Nyugat-Európától. Közép- Európa szomszédságában van Kelet- és Délkelet-Európa, amelyeknek befolyása van Közép-Európára, ezen keresztül az EU-ra.

Stratégiai jelentőségű tehát Közép-Európa, és nemcsak üzleti, hanem például biztonsági szempontból is. Másrészt az EU minden bővítése kapcsolódik Közép-Európához. Európa jövője Közép-Európában kezdődik – olvasható a könyvben. A háromnapos sorozatot az Osztrák-Magyar Monarchia üzenete száz év távlatából címmel az Esterházy-trió és bécsi hegedűművészek hangversenye zárta az Ottlik Géza által ismertté lett „Iskola a határon” épületében.