A Berzsenyi Dániel Könyvtár módszertani előadásokkal támogatja a családkutatást

Az a tapasztalat, hogy sokan használják arra a könyvtárat, hogy kikutassák, kik voltak a felmenőik, mivel foglalkoztak, milyen életük volt – tudtuk meg Szalainé Bodor Edittől, aki a helyismereti gyűjtemény gondozója, gyakran fordulnak hozzá keresési kérésekkel, Vas megyei vonatkozásban sok forrást tud adni, bizonyos anyagok helyben, a könyvtárban, mások a levéltárban találhatók meg. Ez a gyakorlat tette indokolttá egy kutatásmódszertani előadás-sorozat elindítását, amelynek első rendezvénye tavaly októberben volt: Spiegler Tibor magángyűjtő avatta be a résztvevőket saját családkutatásába és az „amatőr” kutatás eszközeibe. Ahhoz az elő­adáshoz jelentette meg a BDK kísérő eszközként a Könyvtári segédlet a családfakutatáshoz című kiadványt, amely rámutat olyan dokumentumtípusokra is – például gyászjelentésekre, iskolai értesítőkre –, amelyekre egy amatőr kutató nem is gondol.

– Könnyebb a dolgunk, ha a keresett személy nemesi családból származik, mert vannak kész családfák, vagy ha közismert ember volt, mert társadalmi tevékenységeinek bizonyosan van nyoma. Nehezebb megtalálni a múltban egy egyszerű cipészt, de nem lehetetlen, csak sziszifuszi munka: a nevét meg lehet találni címtárakban, ki lehet deríteni, hol volt az üzlete. Ha az érdeklődő még több adatot akar, beléphet a keresésbe a levéltár, ahol anyakönyveket lehet elővenni, megtudható, hol született, milyen vallású volt, de ha például házat épített Szombathelyen, meglehet a letelepedési kérelme, az építési engedélye – hallottuk a könyvtárostól. – Spieg­ler Tibor előadásával direkt amatőr kutatóknak szerettünk volna támpontokat nyújtani. A következő elő­adás eggyel magasabb szintre lép: egy profi kutató levéltáros szakember, dr. Pál Ferenc tartja, aki szintén a saját családjának kutatásán keresztül mutatja be vetített képes elő­adásban, hogy milyen eszközöket, forrásokat lehet használni. A hallgatóság lépésről lépésre követheti a nyomozómunkát, a családon keresztül végigkövetve a magyar parasztság felemelkedését és elmúlását.

Ez a program január 30-án, szerdán 17 órától lesz, a könyvtár helytörténeti klubjának idei első összejöveteleként, az MNL Vas Megyei Levéltára és a Vasi Múzeumbarát Egylet közös rendezvénye. Szalainé Bodor Edit arra is felhívja a figyelmet, hogy a családtörténetek a településtörténeti monográfiákban is megjelennek, ott is lehet keresni, és ezek olyan kis mozaikok, amelyekből összeáll a nagy egész, Magyarország története. Az írásos dokumentumok – köztük a helyi sajtó – mellett fontos a kollektív emlékezet, az oral history is. A következő családtörténettel kapcsolatos előadás április 24-én a Savaria Múzeumban lesz, a Vasi Múzeumbarát Egylet rendezi a BDK helytörténeti klubjával közösen. A vendég Pankotay Fruzsina, aki régóta kutatja a saját famíliájának történetét, amelyben kapcsolódások vannak olyan nagynevű, a várostörténetben jelentős családokkal, mint a Brenner, Hübner, Géfin és Gayer. A programsorozat 2019 őszén folytatódik.