Savaria Múzeum 2019: előkerülnek régi kincsek, megújul az Iseum

Idén először rendezik úgy a tematikus kiállítást, hogy ősszel és tavasszal van, tehát nem a naptári évhez, hanem az évadhoz igazodik, mint a színházi és hangversenyprogramok. A nyári turistaszezonra külön tárlatokat nyitnak. 2019 nagy tematikus tárlata a Lokál lesz; amint a neve mutatja, nem hoznak máshonnan anyagokat, mert a tavaly lezajlott kötelező revízió során, amikor mindent átnéztek a raktárakban, sok régi különlegesség került szem elé, amiket érdemes bemutatni. Például a Smidt Múzeumban kuriózum­értékű okiratok és szecessziós tárgyi emlékek a polgári élethez kapcsolódóan, ezekből időszaki tárlatot rendeznek. A Savaria Múzeum történettudományi tárában nemzetközileg is számontartott műtárgyakat őriznek, eljött az idő, hogy a nagyközönség is megismerje ezeket.

Egyedülálló leletek az Iseumban

Az Iseumban az utóbbi négy-öt év Szombathelyen előkerült régészeti anyagát mutatják be, annak nyomán, hogy ásatás volt a Romkertben, a Smidt Múzeum udvarán, a Püspöki Palota építkezésekor a Mindszenty és a Berzsenyi téren, a Szily János utcában. Ezeket a leleteket sem látták még a város lakói, pedig van köztük olyan, amelyre egész Magyarországon nincs példa, egyedülálló, például a Szily-szobor közelében előkerült barokk szennyvízvezeték.

Felújítják a Szombathelyi Képtárat

Csapláros Andrea elmondta, a Szombathelyi Képtárban a Lokál keretében helyi művészek állítanak ki 2019 szeptemberéig, aztán bezár, és megkezdődik a felújítása. Szükséges a tető rendbetétele, mert több helyen beázik. Leveszik a homlokzaton lévő díszítőelemeket, és restaurálják. Ez az épület külsejét illetően nagy változás lesz, teljesen új arculatot kap. A belső terekhez nem nyúlnak, de megújul a világítórendszer, a műtárgyak a 21. századhoz méltó megvilágításba kerülnek. A falak frissítő festést kapnak, megújulnak a posztamensek. Burkolatcsere most nem lesz, de a nyílászárókat kicserélik.

Az Astro kiállítások keretében nagynevű előadók jönnek az Iseumba, köztük Németh György, Nagy Levente vagy Lassányi Gábor, aki a sötét varázslatokról beszél, továbbá Bartha Andrea, aki tudja olvasni az átoktáblák ákombákomjait. Az ókori világ minden részén ismert és használt mágia ólomlemezeire legtöbbször ógörögül írtak. A Savaria Múzeum első emeletén átalakult már az állandó kiállítás, megnyílt a Római terem. Idén, a régészet napján, május végén pedig nyílik az az új tárlat, amely az 5–6. századtól, a Karolingoktól mutatja be a Szent Márton-templomnál és a Vas megyében talált leleteket. Az igazgatónő képzelőerőt megmozgató elbeszélése szerint utána a városkapun léphetünk majd át a kora újkori, háromszög alakú Fő térre, ahol a várostorony makettjét és szép reneszánsz kincseket, asztalszervizt, ezüstneműt is láthatunk.

Kocsma a múzeumban

Megtudtuk: mivel a püspökségnek borkimérése is volt, a tárlaton kocsmát is rendeznek be korabeli ábrázolások alapján. A söntésben már abban a korban is magas volt a pult, magas székekkel, egyébként téglalap alakú asztaloknál, karfa nélküli, támlás székeken ültek. A világítás kifejezetten tűzveszélyes volt, hiszen gyertyák égtek a csilláron és az asztalokon, falikarokon is. A fény éppen annyi volt, hogy lássák maguk előtt, mi van a tányérban: olyan egytálételek, amelyekre a mai közönség is minden bizonnyal kíváncsi. Csapláros Andrea középkori recepteket is olvas, ezek nyomán érzékletes módon tudja előadni, hogy az egyszerűség és az egészség jegyében főleg babos-húsos ételeket ettek, fontos alapanyagnak számítottak a hagymafélék, illetve a répa, a lencse, a cékla, a szalonna. Hogy mi volt a kerámiakupákban, azt látni nem nagyon kellett, jó szőlő termett a környéken, és azokból jó borokat készítettek.