Sok a szarvas, kevés a vadász?

2019.01.17. 07:00

Hatalmas rudli dézsmálja a vetést Szombathely határában

Túlszaporodtak a szarvasok a Petőfitelep mellett, ezt állítják a környékbeli gazdák, akik szerint gyéríteni kellene az állományt, különben mindenük odalesz.

Budai Dávid

Elkeseredettek és dühösek azok a gazdák, akiknek a Petőfi-telep mellett vannak a földjeik. A közeli erdőben ugyanis állításuk szerint egy 100-150 egyedből álló szarvasrudli tanyázik, és az állatok gyakorlatilag mindent tönkretesznek. Az éhes szarvasok már a város széléig elpusztították az összes repcét és sárba taposták a gabonavetéseket – mesélik a gazdák, miközben a hatvan hektáron gazdálkodó Janzsó György belterületi – alig egyhektáros – repceföldje felé tartunk.

Nem zavartatják magukat

Délután fél kettő van, amikor megállunk a tábla mellett és látjuk, hogy két őz nyargal felénk. Miközben beszélgetünk – sem tőlünk, sem a szomszéd kertben strázsáló kutyától nem zavartatva – a két állat a föld közepén tanyát ver és legelészik. Úgy látszik, a szarvasok egy kevés zöldet még hagytak nekik, mert amúgy az egész földnek annyi, itt már nem lesz termés. Kiderül, csak neki legalább tíz hektár repcéjét tették teljesen tönkre a szarvasok.

Janzsó György gazdálkodó összes repcéjét lelegelték a szarvasok. Ottjártunkkor két őz csemegézett a földjén
Fotó: Unger Tamás

– Gyerekkoromban gyakran jártuk a határt, akkoriban örültünk, ha vadnyomra bukkantunk, magát a szarvast azonban szinte soha nem láttuk. Az elmúlt években aztán egyre több lett a vad, az idei szezon pedig – látva a károkat – különösen rossznak ígérkezik a gazdálkodók szempontjából – mondta Janzsó György. Állítólag ezen a területen annyira szeret lenni a szarvas, hogy ha sehol máshol nem lenne, itt akkor is lenne. Mint azt a gazdák elmesélték, sokkal több a vad, mint amennyit a terület elbír, a vadásztársaság pedig nemhogy nem lövi ki a felesleget, de nem is eteti megfelelően az állatokat, így azok jobb híján a termést legelik, és a vad elleni védekezésben sem segítenek – záporoznak a vádak.

A vadászati hatóság tehetetlen

– Egy nap alatt tettek tönkre a szarvasok két hektár repcét – meséli az egyik gazda, miközben egy újabb, a 86-os út mellett elterülő vadkáros föld felé tartunk, ahol valóban elképesztő látványt nyújtanak a pusztítás nyomai. A vetés összetaposva, és csak segítséggel ismerjük fel a megcsonkított növénymaradványokban a repcét. A tábla mellett egy valószínűleg nemrégiben elütött őz teteme is jelzi, a földeket rendszeresen látogatják az állatok. A gazdák szerint a vadászati hatóság tehetetlen, mivel a törvényben megszabott kilövési számokat hozzák a vadászok, csakhogy szerintük ez kevés, ezért úgynevezett idényen kívüli állománygyérítő vadászatot kellene tartani. Külön probléma az is, hogy a mintegy 5200 hektárnyi vadászterület 38 százaléka be van már kerítve, mégis szerintük a társaság ezt a területet is beleszámolja a tartott vad létszámának megállapításakor.

Kényszer szülte kerítés

Arra a felvetésre, miszerint a kerítések felhúzásával a gazdák is okozói az egyre nagyobb kártételnek, hiszen a vad kisebb területre szorul össze – elmondják, a kerítést a kényszer szülte, az már az élhetetlen helyzetre adott kétségbeesett válaszuk volt. Amennyiben normalizálódna a helyzet, hajlandóak lennének a kerítéseket is elbontani. A gazdák szerint több esetben is azt javasolták nekik a vadászok, hogy a vadkáros területekre ne vessenek kukoricát, szóját, meg repcét, hanem inkább olyan növénnyel próbálkozzanak, amibe nem megy bele a vad. Csakhogy ez nem így működik – hangsúlyozzák többen is, egyrészt nekik tartani kell a vetésforgót, másrészt nyilván csak olyan kultúrát érdemes termeszteni, aminek a termését aztán jó áron tudják majd értékesíteni, a gazdálkodásban mégsem igazodhatnak ahhoz, hogy mit szeret a szarvas.

 

Janzsó György elmondta, az állatok extrém magas száma, most még többnyire csak a gazdák baja, ám ha az állatok átmerészkednek a 86-os út túloldalára, nagyon komoly balesetek is lehetnek. És valóban: a repce egészen más képet mutat az út egyik és másik oldalán, mintha nem is ugyanaz a növény lenne. A gazdák szerint akkor történhet nagy baj, amikor az út túloldalára átmerészkedett állatok majd megijednek valamitől, mert akkor gondolkodás nélkül elkezdnek „hazafelé” nyargalni és ez igencsak balesetveszélyes, tekintve, hogy a 86-oson meglehetősen nagy a forgalom. Az pedig, hogy át fognak merészkedni a túloldalra, csak idő kérdése, amint a Petőfitelep felőli oldalon már mindent lelegeltek, csapatostul fognak elindulni – mondják.

Sokszor nincs köszönet a vadkárbecslésben sem

Szerintük mindenképpen tenni kell valamit, és a gazdáknak fizetett kártérítés nem megoldás, ráadásul a cikk elején említett belterületi föld esetében erre nem is számíthatnak. Azt a gazdák is elismerik, hogy a vadászatra jogosult megtéríti a vadkárt, csak ők egyrészt – mint mondják – nem ezért dolgoznak, másrészt a tízszázalékos önrészt ilyenkor mindenképpen elbukják, az újravetéssel járó pluszmunkát meg amúgy sem fizeti meg senki. Sokszor nincs köszönet a vadkárbecslésben sem. Az egyik legnagyobb probléma, amikor a kárbecslő késve érkezik, a gazdák pedig inkább learatják a megmaradt termést, mintsem, hogy minden kárba vesszen. A vad által összetaposott, rosszul tömörödött földben ráadásul keserves a munka.

A gazdák szerint egyetlen megoldás van: gyéríteni kellene a vad számát, mert a terület már túlcsordul tőlük. Úgy tudják, a vadászok 196 tarvadat lőttek ki, amivel teljesítették is a törvényi kötelezettségüket, csakhogy ez kevés, ahogyan szerintük vadászlesből sincs elegendő.

A szóban forgó területen illetékes vadásztársaság képviselője megkeresésünkre azt ígérte, reagálni fognak a gazdák által elmondottakra – természetesen arról is beszámolunk majd.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!