Ismeri A miskei aszkétát?

De vajon mi köze mindennek Vásárosmiskéhez? Rögtön kiderül!

Ami a magyar szenteket – pontosabban a közismertségüket – illeti, régen sem lehetett jobb a helyzet. Valószínűleg éppen ez a felismerés vezette Hevenesi Gábor jezsuita történetírót, amikor több mint három évszázada nekiállt és megírta Ungaricae Sanctitatis Indicia című könyvecskéjét. A Nagyszombatban 1692-ben megjelent (magyarul legutóbb 1988-ban Régi magyar szentség címen kiadott) műben 55 magyar, illetve magyar földön valaha élt szent, boldog, szent életű, tiszteletreméltó ember viselt dolgait állítja az olvasó elé követendő például.

A kisnemesi család legifjabb sarját, Hevenesi Gábort Kemenesalja egyik legősibb falusi templomában, a miskei Mindenszentek tiszteletére szentelt egyház falai között 1656-ban keresztelték meg. 15 éves volt, amikor a jezsuita rendbe lépett, és teológiai tanulmányai végeztével a Pázmány Péter alapította nagyszombati, később a grazi majd a bécsi egyetemen tanított teológiát.

Az 1706-ban a Bécsi Pázmáneum rektorává választott magyar tudósnak életében 34 bölcseleti, természettudományos, egyháztörténeti és kartográfiai könyve – köztük az első Magyarország-atlasz – jelent meg nyomtatásban.

Az aszketikus életet élő Hevenesi nemcsak életmintát nyújtott a magyar szentekről szóló legnépszerűbb művével, hanem egybekapcsolta a szentség és a magyarság fogalmát, rámutatott arra, hogy az egyéni és a közösségi erkölcs elválaszthatatlan egymástól. Tanította, hogy Hungária a szentjei által elválaszthatatlanul eggyé vált Európával. Ő írta le a családi kapcsolatot pannoniai Szent Márton és írországi Szent Patrik között, miszerint „Patrik nagyanyja Szent Márton nővére volt”.

A magyar szentekről szóló művének függelékében kétszáznál is több szent életű férfi és nő nevét sorolta fel, akiknek élettörténete azóta is feltárásra vár. A szülőfalujában, a Vas megyei Miskén 13. századi alapokon álló Mindenszentek-templomot a település kegyura, Batthyány Lajos 1791-ben megnagyobbíttatta és Dorffmeister Istvánnal – nyilván nem véletlenül – Szent István és László királyt, valamint Szent Margitot, Szent Mártont és Szent Quirinus megdicsőülését is ábrázoló oltárképet festetett.

Az 59 évesen Bécsben elhunyt Hevenesi Gábornak 16–17. századi egyháztörténettel foglalkozó, 140 kötetnyi – feldolgozásra váró – kéziratgyűjteményét a Budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi.

Vásárosmiskén ma a leginkább a templomba lépve idézhetjük föl a magyar szentek életét számba vevő jezsuita tudós életét, megfontolandó tanításait és emlékezetét.