Naponta harminc lakástűz – Egyre több a halálos kimenetelű

A közlemény szerint télen naponta átlagosan harminc lakástűz keletkezik az országban, a hideg időben ugyanis az emberek sokkal többet tartózkodnak otthon, gyakrabban főznek, és folyamatosan fűtenek.

Lakástüzek okai

A legtöbb lakástűznél egy-két négyzetméteren pusztítanak a lángok, de naponta három-négy otthon teljesen megsemmisül a tűz miatt. Évente csaknem négyszáz lakástűz keletkezik amiatt, hogy a tűzhelyen vagy a sütőben felejtik az ételt. Még mindig sokan veszítik életüket a dohányzás miatt keletkező tűzben, és sokszor elektromos zárlat okozza a bajt – írta a szóvivő.

Megyénkben legutóbb szombaton történt haláleset. Akkor egy nyolcadik emeleti lakásban csaptak fel a lángok a megyeszékhelyen. A tűzoltók egy embert holtan találták az épületben. Az elhunyt férfi egyedül tartózkodott a lakásban a tűz idején; mint kiderült: erős dohányos volt. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy ennek köze volt-e a tűzhöz. Orvosszakértő fogja megállapítani, hogy a férfi élt-e, amikor felcsaptak a lángok. A házban más nem sérült meg.

Megyei statisztikák

Megkerestük a megyei katasztrófavédelmet, hogy megtudjuk, hány hasonló esethez kellett vonulniuk az elmúlt hónapban, és hasznos tippeket is kértünk, hogy a jövőben kevesebb legyen az áldozat. Balogh Eszter szóvivőtől megtudtuk, mintegy 160–180 tűzeset történik Vas megyében évente, amellyel kedvező helyen helyezkedünk el a tűzesetek tekintetében. Ez köszönhető annak, hogy az itt élők törekednek a megelőzésre, valamint az intenzív prevenciós munka is eredményes.

December és január a legveszélyesebb időszak a lakástüzek tekintetében. Megyénkben az elmúlt hónapban összesen 48 esetben kellett a tűzoltóknak tűzesethez vonulni, januárban eddig 33 alkalommal.

Legtöbbször azért keletkezik tűz, mert a fűtőrendszer meghibásodik vagy nem megfelelően használják az ott élők. Sokszor okoz balesetet a vegyes tüzelésű kazánok közelében helytelenül tárolt tüzelőanyag is, de előfordult már, hogy a tűzhelyen felejtett étel okozott tüzet. A szilárd tüzelésű fűtésrendszerek, cserépkályhák, kandallók térhódításával, valamint a hidegebbre fordult időjárással egyenes arányosan megnövekedhet a kéménytüzek száma is. A fűtőberendezések és kémények karbantartására, rendeltetésszerű használatára minden évben felhívják a figyelmet a tűzoltók, ugyanis a kéményben lerakódott korom izzása, kéménytűz, tetőtűz kialakulásához vezethet – tudtuk meg.

Az úgynevezett Home Detektor (füstérzékelő, amely a szén-monoxid-érzékelőhöz hasonlít formájában, de más) használatát javasolják a szakemberek, amely berendezés a mennyezeten elhelyezve hangosan riaszt, ha tűz keletkezik. Sokan nem tudják, hogy nemcsak a tűz a gyilkos tényező, hanem a tűz során keletkező füst és a különböző mérgező gázok is, amelyeket ez a berendezés jelez a lakók számára – mondta Balogh Eszter.

Javaslatok, hogy elkerüljük a bajt

Néhány jó tanáccsal is szolgált: amennyiben elektromos berendezéseinknél túlmelegedést, vagy a rendszer rendellenes működését tapasztaljuk, azonnal válasszuk le a hálózatból, húzzuk ki a konnektorból az elektromos eszközt. A kismegszakítókat (biztosíték) csak szakértővel javíttassuk, cseréltessük. Amikor használni szeretnénk valamilyen elektromos berendezést, győződjünk meg róla, hogy a csatlakozók és vezetékek nincsenek-e eltörve, megrepedve. Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, lehetőleg földelt eszközöket használjunk. Az elektromos fűtőrészeket ne takarjuk le, ne tegyük közel éghető anyagból készült tárgyainkhoz. Ne érintsük meg vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben az elektromos berendezéseket. Ha elutazunk, vagy hosszabb időre távol vagyunk otthonunktól, akkor figyeljünk arra, hogy semmit ne hagyjunk áram alatt, vagy konnektorba dugva.

Ha pedig a kéményből szikrákat, vagy lángokat látunk távozni, haladéktalanul tárcsázzuk a 112-es segélyhívó számot.