Adókedvezmények: vajon kinek és miért jár igazolás?

Harminc éve része a személyi jövedelemadózásnak az, hogy egyes betegségek, fogyatékosságok után kedvezmény illeti meg az adózót. Január 1-jétől a kedvezmény összege emelkedett (arányosan a minimálbér-növekedéssel), és bővült a betegségek köre. Akik régebb óta szenvednek a rendeletben felsorolt mintegy 700 betegségfajta valamelyikében, er­ről orvosi igazolásuk van, és még nem kérték a kedvezményt, az igazolás birtokában utólag is igényelhetik, ezért – és mert további női- és férfibetegségek után is járhat a kedvezmény – szaporodott meg év eleje óta az igazolást kérő páciensek száma.

Az adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatban fordult lapunkhoz szombathelyi nyugdíjas olvasónk. A 65 éves férfi tíz éve 2-es típusú cukorbeteg, naponta szed gyógyszert, azzal tartja szinten a vércukorszintjét. Arról panaszkodott: hiába töltötte ki a kérelmet, a háziorvosa nem állította ki számára az adó-visszatérítéshez szükséges igazolást. – Azzal az indokkal utasított el, hogy bizonyos korlátozások léteznek, nem minden cukorbetegre vonatkozik a kedvezmény. Nálam ez azt jelenti, hogy szövődmények – mondjuk ideg-, vese- vagy szemkárosodás – nem léptek fel. A férfi beletörődött a döntésbe, elfogadta a véleményt, de szerinte nem egyértelmű a tájékoztatás, még szóváltásba is keveredett emiatt a háziorvosával. Az ügyben dr. Németh Erzsébet szombathelyi felnőtt háziorvoshoz fordultunk, aki napi rendelői tapasztalatairól is beszámolt.

– Súlyosan fogyatékos személyek adókedvezményéről rendelkezik a személyi jövedelemadóról szóló törvény, és sajnos naponta adódik az értelmezéssel kapcsolatban probléma nemcsak a cukorbetegség, hanem például a laktózérzékenység vonatkozásában is. Nem a diagnózison, a BNO-kódon (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) van tehát a hangsúly, hanem a kór súlyosságán. Betegségcsoportonként állították össze a súlyos fogyatékosságra jellemző tüneteket, de időnként számomra is dilemma, mi számít annak és mi nem. A súlyossági fok megállapítására egy bizottság lenne hivatott, amely a leletek alapján szakértői véleményt alkot, aki ott megkapná az igazolást, annak járna az adókedvezmény.

De legalábbis még pontosabb szabályozásra lenne szükség, hogy milyen esetekben adhatunk igazolást. Az emberekért dolgozom, arra esküdtem fel, hogy minden módon segítem a pácienseimet, de nehéz a helyzetem, hiszen az említettek miatt többször kell konfrontálódnom, nemet mondani, mert jogtalanul nem állíthatok ki igazolást. Előfordult már, hogy visszairányítottam beteget a szakorvoshoz, ha ő felvállalja a felelősséget, kiállítható az igazolás.

Amit még nem árt tudni: ha valaki nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, hanem csak nyugdíjban, családi pótlékban, más társadalombiztosítási ellátásban, adómentes önkormányzati segélyben részesül, az a kiemelt betegségek után járó kedvezményt nem tudja érvényesíteni. Az adókedvezményt, ami a jelenlegi minimálbér 5 százaléka, tehát havi 7450 forint, éves szinten 89 400 forint, vagy havonta lehet igénybe venni, vagy az éves adóbevallásnál egy összegben visszaigényelni.