Így szépült a csepregi templom harminc éve

A székesegyház nagyságú templom tornyát 1987-ben felújították. A templom régi hajója Farkas Sándor csepregi történetíró szerint összeomlással fenyegetett. „Szomorú képet nyújtanak összerepedezett falai, melyeket, ha vakolat nem takar, talán borzadva lépjük át küszöbét.” Így aztán 1938-ban elbontották, és három hajósra építették.

A régi hajó alatt valóságos kriptarendszer húzódott, amelyet a tetőboltozat zuhanása szakított be, a bent járt emberek kardos, egyenruhás halottakat láttak. A sírboltokat törmelékkel töltötték fel, csak találgatni lehet, kik lehettek bennük.

A templom szentélye megmaradt eredetiség formájában. Benne található a hatalmas és szép főoltár, négy embermagasságú szoborral övezve. Oltárképe a csodatevő Szent Miklós püspököt ábrázolja, aki az elrabolt gyermeket visszajuttatja szüleinek. Johann Cymbal festette az 1770–80-as években, mivel a képen pontos évszám nem található.

A felépített templomhajót az első időben egyszerűen bemeszelték, majd Gerbera Klára festőnő 1956-ban freskókkal díszítette. Képei évtizedek alatt kifakultak, elszíntelenedtek.

A nyolcvanas évek végén elérkezett az idő ahhoz, hogy 600. jubileumára megszépüljön a templom, ezért Závory Zoltán neves festőművészt felkérték a templom díszítésére. Az idős művész hazánkban mintegy kétszáz templomot festett ki élete folyamán.

A munkálatok az év elején kezdődtek, és februárban már gyönyörű képek voltak láthatók a templom sapkaboltjain. A szentélyben a Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának című alkotás készült el először, nagy királyunk 950. évfordulójára.

A főhajó újszövetségi jelenetei Jézus születését és feltámadását, a Szentlélek eljövetelét ábrázolják. A kórusi festmény Szent Flórián mellett történelmet örökít meg. Nádasdy Ferenc áttérését és kivégzését, amely 1671-ban Bécsben ment végbe.

Egy ökumenikus jellegű kép az 1621-es pusztulást mutatja be, amelyben a város evangélikus lakosságának fele halt meg a császári zsoldosok irtóháborúja következtében. A képek színezése plasztikus, élénk, erős kontúrokkal a nézőt gyönyörködteti. Biztos ecsetkezelés, művészi avatottság sugárzik az alkotásokról. Érzelmeket vált ki a nézőből, emeli az istentiszteletek vallásos légkörét.

A vallásos képek mellett történelmi szerep is jut a templom festményeinek. A város földesurainak címerei díszítik a mellékhajókat. Az Árpádok és a Kossuth-címer, Kanizsai János érsek, a Nádasdyak, az utánuk következő Draskovich országbíró és a templomépítő Jankovichok emlékét megőrző dokumentumok patrióta érzéseinket is ápolják.