Szenzációs mesélő házak Herényben

Persze nem a menetrend táblájára, hanem a hősi emlékmű obeliszkjére. A gránitoszlopot ugyanis a Gothard kastély új szárnyának alapozásánál találták. Amikor Szalánczy Márton megyei alispán a török kiűzése után herényi kúriáját építeni kezdte, keresve sem találhatott volna jobb helyet annál, mint ahol Pannonia helytartója kétezer éve múlatta az időt. A 19. század közepén a Gothard család birtokába került rezidencia azonban másról is nevezetes.

1878-ban, az akkor még csak 21 éves Gothard Jenő itt írta a Telephon ügyében című nevezetes cikkét. A Gazdasági Lapokban megjelent írás arról értekezett, hogy miért lenne érdemes Graham Bell skót feltaláló 1876-ban szabadalmaztatott és a Philadelphiai világkiállításon nagy sikert aratott hangtovábbító eszközét a magyar gazdaságokban is használatba venni.

Az innovatív ötletet tett követte, s a herényi kastélytól a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumig meg is épült a telefonvonal, amelyen rendszeres eszmecsere folyt a Gothard testvérek és a technikai újdonságokra nem kevésbé fogékony Kunc Adolf tudós tanár között. 1880 augusztusában azután a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szombathelyi vándorgyűlésén nem­csak a Foucault-inga kísérlete okozott szenzációt, hanem a kézbe vehető és kipróbálható telefonkészülék is, amelynek működését nem kisebb tekintély, mint Jedlik Ányos mutatta be az érdeklődőknek.

A továbbiak már a magyar technikatörténet arany oldalairól ismeretesek. Gothard Jenő a saját fejlesztésű kronográffal lehetővé tette a távolsági beszélgetéseket. Ennek révén élő kapcsolat volt a szombathelyi és a csornai premontrei rendházak között, így Gothard Jenőnek hazánkban elsőként sikerült nagytávolságú telefon-összeköttetést létesítenie.

A Herénytől 180 kilométer távolságra lévő Ógyallán (ma Hurbanovo, Szlovákia) élő Konkoly-Thege Miklóssal azután, ha úgy tetszik, fotelban ülve, az égi jelenségek észlelésekor azonnal meg tudta vitatni a felmerülő csillagászati szakkérdéseket. A telefon technikai fej­lődése megállíthatatlanul gyű­rűzött tovább és elérte a mindennapi embereket is, hiszen 1881-ben Budapesten felavatták az első telefonközpontot. Amikor 1909-ben Gothard Jenő elhunyt, hazánkban az előfizetők már „inter-urban” is tudtak telefonálni.