Tarkabarka farsangi forgatag Alsóőrön

Nemcsak nálunk, Magyarországon, hanem Ausztriában is hagyománya van a farsangnak, a télűző mulatságnak: a vízkereszt és hamvazószerda közötti időszakot évszázadok óta az evés, ivás, disznótorok, jelmezes rendezvények és felvonulások jellemzik. Ausztriában sincs ez másként, bár ott a hagyományok nem teljesen fedik a mieinket, viszont a magyar felmenőkkel rendelkezők őr-

zik a szokásokat, és megtartják saját farsangi mulatságukat. Vasárnap Alsóőrre, a kultúrházba szervezett a Burgenlandi Magyar Kultúr­egyesület mókás jelmezes mulatságot a kicsiknek.

Sok apróság vette birtokba az épületet – százötven feletti volt a résztvevők száma –, akik a megérkezést követő első percekben még picit megszeppentnek tűntek, ám hamar feloldódtak, és nyüzsgő gyermekek nevetgélésétől volt hangos az épület.

– Néhány éves múltra tekint vissza a rendezvény, ám Alsóőrben más egyesület nem rendez ilyen programot, mi vállalkoztunk a feladatra. Láttuk, hogy a helyiek nagyon megszerették a programot és családostul jönnek, ezért idén is úgy döntöttünk, hogy megszervezzük. Az elmúlt alkalmakon a szülői munkaközösségtől is sok segítséget kaptunk – nyilatkozta Zsótér Írisz egyesületi elnök az orf magyar nyelvű honlapjának. Vasárnap sem csalódtak a szervezők, a gyermekeket elkísérték a szülők, nagyszülők, akik beszélgetve, vidámsággal töltötték a délutánt.

A rendezvényt magyar táncházzal nyitották, a talpalávalót a Csörge zenekar szolgáltatta a gyermekseregnek. – A farsang főleg a mulatásról szól és azért fontos nekünk itt népzenélni és néptáncolni, mert itt a gyerekek bemutathatják, hogy mit tanulnak.

A tánc koreográfiája azonban most a hagyományos bemutatóktól eltérően nem volt kötött, szabadon táncolhattak a kicsik a színpadon. A deszkákon ropni amúgy is élvezet, de ez a kötetlen tánc mégiscsak más itt, a farsangi bálon – emelte ki Seper Mariann elnökhelyettes.

A portálnak nyilatkozva elmondta, hogy nem titkolt céljuk, hogy a jókedvű együtt táncolással megszerettessék a gyermekekkel a műfajt, megmutassák az apróságoknak, hogy könnyű megtanulni a lépéseket, amelyeket itt játékos formában sajátíthatnak el. A táncos lábú jelmezes ovisok nemcsak a színpadon pöröghettek, foroghattak, a tánctéren egymás kezét fogva körtáncokat jártak, egy-egy felnőtt vezetésével.

Ha már jelmezek: a kicsik javarészt a hagyományos maskarákat viselték, a lányok tündérnek, hercegnőnek, indiánnak, boszorkánynak, katicabogárnak, lepkének öltöztek, a fiúk rendőrnek, huszárnak, cowboynak, kalóznak.

A képregényhősök és ismert rajzfilmfigurák bőrébe is bújtak gyermekek: lehetett látni Pókembert, Minnie egeret, Pán Pétert. Az óvónők és a zenészek is maskarát húztak, a felnőttek között is fel lehetett fedezni angyalt, boszorkányt, indiánt vagy éppen katicabogarat. A táncház után bűvész lépett színpadra: Patrick Kulo nemcsak bemutatta a trükköket, egy-egy „varázslathoz” segítséget hívott fel magához az ovisok, kisiskolások közül: volt, hogy zsákból tüntetett el tárgyakat asszisztensei közreműködésével, máskor papírtölcsér és tej kellett a trükkhöz.

A sok tapsból érezhető volt: a közönség jól szórakozott; a nézőtéren helyet foglaló gyermekek, szülők és nagyszülők szeme nem maradt szárazon a nevetéstől a tréfás trükkök láttán.

A mulatságra a hagyományos édességből, a szalagos fánkból is vittek jó adagot a szülők, teljessé téve ezzel ételek szempontjából is a jelmezbált. A rendezvényt vasárnap este beszélgetéssel és tánccal zárták.