Túl a kék hegyen – Kiss Péter, Gergely, az örmények és a hölgyek

„Messze túl a kék hegyen van az én hazám, de hív a város, a zsongó Jereván…” Ma már legföljebb az ezüstkorosztály emlékszik erre a fülbemászó slágerre Hollós Ilona, később a Vámosi-Zárai kettős előadásában. Gukasjan Ovanes versét a remek színész, dramaturg, dalköltő Zoltán Pál magyarította… Talán ez a szöveg s dallam is előbátorkodott némelyek emlékezetében, és ültek be kíváncsian Kiss Péter egyetemista Gergely és az örmények címen meghirdetett előadására a TIT Hölgyklubba.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-német szakos hallgatója tanulmányútján ismerkedett meg az örmény nyelvvel, az ország történelmével és kultúrájával. Célja: legalább egy fél év eltöltése örményországi egyetemen, valamint a nyugati örmény nyelv elsajátítása. Péter részletesen beszélt Örményország első apostola és püspöke, Világosító Szent Gergely tevékenységéről, aki hittérítő tevékenysége miatt kapta a „Világosító” előnevet. Egyházépítő munkásságának évtizedeiben a pogány templomok helyére keresztény templomokat építtetett és 12 püspökséget alapított az országban: ezért tudott a kereszténység gyorsan elterjedni a Kaukázus vidékén. A térítés 305 körül befejeződött és így lett Örményország az első, hivatalosan keresztény állam.

Örményország jóval kisebb, mint a mi Dunántúlunk, alig 30 ezer négyzetkilométer, mintegy hárommillióan lakják. Örmények milliói élnek nem csupán a környező országokban, hanem szerte a nagyvilágban. A kis hegyvidéki ország Ázsiában, Kis-Ázsiától keletre található, észak-nyugaton Törökországgal határos. Az Örmény-felföld legmagasabb hegye az örök államközi vitát gerjesztő Ararát, egyébként Örményország nemzeti jelképe, jó ideje török katonai terület, és csak külön engedéllyel látogatható. A hagyomány szerint a Biblia özönvíztörténetében Noé bárkája az Araráton feneklett meg, és az örmények úgy hiszik, hogy ők Noé három fia közül a legkisebbnek a leszármazottai: egyik utódját, Hajkot tartják az örmények ősatyjának, az ország neve örményül Hajasztan.

Jereván, azaz Örményország fővárosa a világ egyik legrégebb óta lakott települése, történelme az i.e. 8.századig nyúlik vissza. A majdnem háromezer esztendős, eredeti nevén Erebuniként emlegetett helység Jeruzsálem és Damaszkusz után a világ legrégebb idők óta lakott városa.

Jereván az első világháború után lett az Örmény Köztársaság fővárosa, majd később, amikor a Szovjetunió részévé vált, látványos fejlődésnek indult. A Szovjetunió felbomlásával nem torpant meg a haladás, virágzik a kereskedelem, a vendéglátás, a lakosok száma meghaladja az egymilliót. Főbb látványosságai: a méltóságot sugalló Ararát-hegy, az ősrégi kéziratokat őrző Matenadaran Múzeum, a Világosító Szent Gergely-katedrális, amelyet az örmény nép megkeresztelkedésének 1700. évfordulója alkalmából a térségbe látogatott II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére építettek; a katolikus egyházfő misét is mondott a katedrálisban. Az előadáson kiderült az is: az iszlám országok övezte Örményországban a nők a társadalom egyenrangú tagjai, fontos szerepük van nemcsak a családban, elismert, megbecsült tagjai a társadalomnak.