Életre szóló bölcsesség egy percben – Lehet-e rövid történetekről röviden szólni?

Az irodalmár szerint a 21. század az információk sokasága miatt már nem teszi lehetővé, hogy elmélyedjünk bizonyos dolgokban, bár szeretnénk és vágyunk is rá, hogy megértsük önmagunkat és világunkat. „Rövid történetekkel is lehet jól szórakoztatni és lehet nagyon mély dolgokat elmondani” – mondta közönségének Czetter Ibolya, és elsőként Örkény István (1912–79) Kossuth díjas írónk Egyperceseiből olvasott fel. A mindössze pár soros, vagy egy-két oldalas írásokat groteszk humor hatja át, rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Örkény mindig törekedett arra, hogy frappáns címet adjon a kis alkotásoknak, mert mint mondta: „Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi.”

Képesek-e ezek a pici magok ugyanazt az élményt kelteni az olvasóban, amit a regények egészben? – a költői kérdést az előadó nyomban meg is válaszolta: igen, mert az esztétikum nem mennyiséget, hanem minőséget képvisel, egy metafora is lehet világmegváltó, ha ráébreszti az olvasót valami olyanra, amit hosszú regényolvasással sem tud megérteni, egy szó tud sebezni és fel is tud oldani. A rövid történetekben nagyon erőteljes a gondolat ereje, és nagy szerep hárul a befogadókra, akik megérzik minden szó jelentőségét, fontosságát. Tele vannak iróniával, humorral, a szerzők úgy közelítik meg a világ jelenségeit, hogy azt a rengeteg keserűséget, fájdalmat, borút, ami a mindennapokban ellepi az embert, az irónia, a humor fénytörésében mutatják meg.

Örkény, a magyar groteszkirodalom nagyja, tanító célzattal, tömörítve juttatja el az olvasót ahhoz a létbölcselethez, amit ezek a rövid formák képviselnek és ebben Franz Kafka (1883–1924) német nyelven alkotó cseh születésű író volt az elődje, akinek műveire elsősorban az irónia és a tragikus világlátás jellemző, és kevésbé a humor. Örkényben viszont megvolt az a képesség, hogy a humor segítségével fel tudta szabadítani a letaglózott történeteket. Ennek ellenére elgondolásaiban, megoldásaiban vagy éppen poétikai szerkezetében nagyon hasonlít Örkény és Kafka világa.

Czetter Ibolya előadása végén felolvasott még néhány rövid történetet Ottlik Géza és Tóth Krisztina gazdag életművéből. Felhívta közönsége figyelmét arra, hogy a széles körben kedvelt kortárs írónő novellái, történetei súlyos dolgokat mondanak el közéletünkről, világunkról. Elgondolkodtatja az olvasót, és arra ösztönzi, hogy nézzen a dolgok mélyére, mert rövid a történet, de hosszú a folytatás.