Ha nincsen eső, nektár sincsen

2019.04.10. 07:00

A szárazság a méhészeknek is fejtörést okoz – Utánajártunk, milyen hozam várható

A méhészeknek is komoly fejfájást okozhat az aszály, bár a hét végi csapadék térségünkben legalább átmeneti felüdülést hozott. Utánajártunk, milyen hozam várható az idén – ilyen körülmények között.

Lakosi Gabriella
A szárazság a méhészeknek is fejtörést okoz – Utánajártunk, milyen hozam várható

Fotó: Unger Tamás

Nemcsak a mezőgazdaságban és az állattartásban, hanem a méhészetben is a víz az úr. Az első negyedévben pedig aszályos volt az időjárás. A szárazság az idei mézmennyiséget is befolyásolhatja.

Hamar jött az idén a tavasz, nyílnak a virágok, ébredeznek már a méhek is. A szinte teljesen csapadékmentes idő pedig ezeknek az állatoknak is nehézséget okozhat. Habár az ország többi részéhez képest térségünkben még mindig jobb a helyzet, itt eddig körülbelül a fele esett az ilyenkor megszokottnak.

Ha nem esik az eső, akkor folyamatosan itatják a méheket esővízzel. Az jobb, mint a csapvíz, nem fertőtlenített, nincs benne klór, ezért rendszeresen gyűjtik a méhészek. Így biztosan nem szomjazik az állomány, ez a helyzet könnyen kezelhető.

– Nem ez a gond – mondja Horváth Antal méhész. – Még csak nem is az, hogy ne lenne virágpor. Ha nincs csapadék, akkor a nektár hiányzik. A nektár egy híg, vizes, cukros oldat – érthető, hogy eső nélkül ebből miért van kevés a virágokban. Pedig nagy szükség van rá. Ebből készítik a mézet a kis állatok.

Ha alapvetően ilyen marad az idő, valószínűleg emiatt sokkal kevesebb lesz a méz az idén. A hét végén összesen 18 milliméter csapadék hullott a lékapusztai méhészet környékén. Ez egyelőre gyors fel­üdülést adott a növényeknek, de hosszú távon semmiképp sem elég. A méhek egyébként már szinte robbanásszerű fejlődésnek indultak. Most meg kell erősödniük a családoknak, éppen ezért dolgoznak ezekben a hetekben a méhészek.

 

De nemcsak az állatok, a mezők is életre keltek. Horváth Antal 1976 óta dolgozik a szakmában, de azt mondja, ilyen korai repcevirágzást még nem látott. Minden hetekkel előbb zajlik, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ez a változás – tempóváltás – egyébként nem okoz komoly problémát, ehhez tudnak alkalmazkodni a méhészek is.

Mindenesetre bizakodóan tekint a jövőbe, azt mondja, az április mindig szeszélyes, a májusi eső pedig, ahogy azt a mondás tartja, aranyat ér majd. Akkor borul virágba az akác, amelynek méze még mindig a magyarok egyik nagy kedvence. Ha tehát májusban sok lesz a langyos, szemerkélő csapadék, biztosan jó lesz majd a méz, elegendő a mennyisége is.

– A kaptárokban jelenleg egyébként minden rendben, most nincsenek betegségek, amelyek megtizedelnék az állományt. Tavaly nyáron volt egy komoly pusztulási hullám a kijáró méhek között – emlékeztet a méhész. Akkor kilencven százalékukat vitte el egy napraforgótábla nem megfelelően időzített permetezése.

A csapadékhiánnyal pedig nem lehet mit kezdeni, egyszerűen bele kell törődni, ilyen a természet. A méhészetet érintő egyéb problémák többségével viszont meg lehetne birkózni, ha minden érintett fél konstruktívan állna a helyzethez.

Horváth Antal szerint a mezőgazdászoknak és a méhészeknek többet kéne kommunikálniuk egymással, mert jelenleg sokszor a párbeszédhiány miatt nem születhet meg a kompromisszumos megoldás.

A földeken használt permetszerek sokszor hatalmas pusztítást tudnak okozni a kaptárban, ha például nem megfelelő időben viszik azt a földekre. Ez megakadályozható lenne, ha a felek leülnének végre egy asztalhoz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában