Böjtölni csak tudatosan és hittel érdemes a jó hatásért

2019.04.07. 15:30

Egy-egy húsmentes nap nem okozhat gondot a szervezetünknek

Egy-két húsmentes nap nem okozhat gondot, azonban egy ellenőrizetlenül elkezdett böjt komolyan megterhelheti a szervezetünket, ezért inkább kérjük szakember segítségét.

Budai Dávid

Répási Eszter dietetikus: böjtölni csak egészségesen szabad Fotó: HB

A böjt lelki és fizikai értelemben is megtisztulást jelent, de csak akkor, ha kellően tudatosak vagyunk és jól csináljuk: nagyjából így lehet egy mondatban összefoglalni a böjtölés értelmét és célját. Egy táplálkozási szakember és egy színész segítségével arra kerestük a választ, hogy mit jelent ma a böjt az embereknek. Ahhoz, hogy a böjtölésről érdemben beszélhessünk, célszerű különválasztani a szakrális céllal véghezvitt és az egészségügyi megfontolásból folytatott böjtöt. A böjtölés hagyománya ilyen vagy olyan formában gyakorlatilag minden vallásban megtalálható. A keresztényeknél a húsvét előtti negyven nap Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés és a hitben való elmélyülés, egyben a nagyböjt időszaka.

Szigorú böjtöt a hívők azonban mindössze két napon, hamvazószerdán (idén március 6-ára esett) és nagypénteken (idén április 19-re esik) tartanak. Ezeken a napokon szigorúan tilos húst enni, legfeljebb háromszor szabad enni, és csak egyszer jóllakni – utóbbi megkötéseket persze leginkább csak a felnőtt hívektől várják el, a két húsmentes nap azonban mindenkire vonatkozik.

– Ha két nap kimarad a hús a táplálkozásunkból, az nem okozhat gondot, nem megterhelő a szervezet számára, sőt egyeseknek ajánlott is néha húsmentes időszakokat tartani – mondja Répási Eszter dietetikus, aki elsőként a diéta és a böjt közötti különbségre világít rá.

A diéta gyűjtőnév, amely sok táplálkozási irányzatot foglal magában, például amikor valamilyen speciális összetételű táplálkozást folytatunk, vagy egy speciális tápanyagot megvonunk a szervezettől, vagy korlátozzuk annak mennyiségét, és mindezt egy szakember irányításával tesszük, ezzel ellentétben a mai világban a böjt többnyire egy nem szakemberek által összerakott táplálkozási út, amely sokszor szélsőségeket takar.

Répási Eszter dietetikus: böjtölni csak egészségesen szabad Fotó: HB

Sokan mindenféle információ nélkül kezdenek böjtölni, ez pedig azért veszélyes, mert ha van valami lappangó betegség a szervezetben, az ilyenkor felerősödhet. Böjtölni csak az egészségeseknek javasolt előzetes orvosi felmérés után. Ahogyan minden változtatásnál, úgy itt is be kell tartani a fokozatosság elvét, ha például egyik napról a másikra végérvényesen elhagyjuk az állati eredetű fehérjéket az étrendünkből és azokat nem pótoljuk megfelelően növényi forrásokból, könnyen hiánybetegségek alakulhatnak ki. Probléma szokott lenni az is, hogy a böjtölni, diétázni vágyók türelmetlenek, és akár harminc-negyven évnyi egészségtelen táplálkozás és életmód következményeire várnak megoldást egy párhetes – pár hónapos kúrától. Ez természetesen nem fog menni, és ezzel nem árt tisztában lenni, mivel a legtöbb diétázás és böjtölés azon bukik el, hogy elmarad a várt eredmény. Éppen ezért a nem vallási indíttatású böjtöknél is szükségünk van a hitre, motivációra, ha eredményt akarunk elérni, hinni kell magunkban, és nagyon kell akarnunk a változást – hangsúlyozza a szakember.

Balogh Jánosnak, a Weöres Sándor Színház színészének sem a szakrális értelemben vett böjtölés, sem az intenzív diéta nem ismeretlen. Utóbbira hat évvel ezelőtt volt szükség, amikor A dzsungel könyvére készült. Sőt: az előadás miatt egy régóta halogatott térdműtétet is bevállalt, hogy a bonyolult koreográfiáknak semmi gátja ne legyen.

A Mauglit alakító színész már a bemutató előtt egy évvel intenzív diétába és testedzésbe kezdett, mivel tudta, hogy a szerep nagyon komoly fizikai megterhelést jelent majd. Sokféle mozgásformát kipróbált, a futástól kezdve a kerékpározáson át, egészen a falmászásig, ez utóbbit később sem hagyta abba – most is falmászás közben értük utol.

Balogh Jánosnak a böjt világi és vallási értelemben is az élete része Fotó: Horváth Balázs

Mint meséli, a diéta és test­edzés intenzitása az utolsó fél évben volt a legnagyobb, ennek eredményeként végül nyolc kilótól szabadult meg. Mindehhez heti három edzés, valamint két és fél hónapnyi intenzív próbafolyamat kellett, meg persze az, hogy a szénhidrátokat – például a cukrot – teljesen kiiktassa az életéből. Ebben az időszakban sokkal kevesebb kenyeret evett, viszont fehérjéből meg sokkal többet. János szervezete a hirtelen jött fizikai megterhelésre és a drasztikus diétára jól reagált. Ez szerinte annak is köszönhető, hogy nagyon erős volt benne a motiváció, hogy elérje a kitűzött célt.

– Ebben az időszakban tele voltam energiával, jóval több mindenre voltam képes fizikailag, mint korábban – hangsúlyozza. Mivel János gyerekkorától vallásos nevelést kapott, ezért a böjtölés sem idegen tőle, igaz, ezt annak idején gyerekként tulajdonképpen észre sem vette, pedig – mint mondja – náluk péntekenként soha nem volt hús, a változatos fogások miatt azonban mindez fel sem tűnt. Egy nap a héten, tehát nemcsak húsvét előtt, hanem gyakorlatilag mindig, húsmenetesen telt el. – Később mikor már nagyobb voltam, arra is figyeltem, hogy a böjti napokon csak háromszor egyek. A böjti előírásokat ma már csak hamvazószerdán és nagypénteken tartom, ezeken a napokon viszont nem eszem húst azóta sem – mondja el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában