2019.04.09. 07:00
Már egyszerűsítették a nyomtatványokat – Szakmai konferencia Szombathelyen
Az új polgári perrendtartásról tartottak szakmai konferenciát. Az új törvény az ügyek gyorsítását szolgálja.

A tavaly életbe lépett új polgári perrendtartás került középpontba a konferencián
Fotó: Horváth Balázs
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás gyakorlati tapasztalatairól tartottak konferenciát mintegy félszáz jogásznak a Szombathelyi Törvényszék dísztermében hétfőn délután. Dr. Spitz János, a Magyar Jogász Egylet Vas megyei Szervezetének elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, az új kódexszel kapcsolatban elvárás volt, hogy korszerű legyen, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfeleljen, valamint hogy a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva, áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel, szabályozza a perjogi viszonyokat.

Fotó: Horváth Balázs
Dr. Bazsóné dr. Görög Anikó, a Szombathelyi Járásbíróság elnöke elmondta, az új perrendtartási kódex jogalkotási célja egyrészt a professzionális pervitel előtérbe helyezése volt, másrészt a gyorsítás. A járásbírósági perekben a jogi képviselő nélkül eljáró felek részére kötelezően használandó nyomtatványokat vezettek be. Ez utóbbiakat a jogalkalmazó részéről számos kritika érte, ezért a nyomtatványokat egyszerűsítették. A 25 oldalas keresetlevél 9 oldalasra csökkent, a bizonyítási indítványok előterjesztésére pedig egy új egyoldalas nyomtatvány szolgál. Elhangzott, 2018-ban 132 ezer 560 civilisztikai ügy érkezett országosan a bíróságokra, ami 25 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben. Az ügyek több mint 50 százalékát sikerült egy éven belül befejezni, 14 százalékát azonban a keresetlevelek formai hibái miatt visszautasították.
Dr. Tóth Ferenc, a Szombathelyi Törvényszék kollégiumvezetője szólt arról, hogy az új törvény értelmében a keresetlevél egységes egésznek tekintendő, a visszautasításra is csak az egész kereset vonatkozásában van lehetőség. Áttételnek csak más peres, vagy közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz van helye, nincs meg az a lehetőség, hogy az ügyeket más hatósághoz átteszik. Fontos újdonság, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár iránti igény érvényesítése esetén eljárásjogi előfeltétel a közigazgatási bírói út, vagyis a jogellenesség körében a közigazgatási bíróság dönt. Lényeges változás, hogy az alperest csak értesíti a bíróság a visszautasító végzésről, az ellen, csak a felperesnek van joga fellebbezni.