Kötelező nyelvvizsga – Súlyosan érintheti az egészségügyi képzést a változás

Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben – áprilisban így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a ­2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre, amelyek szerint felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek, így tehát a jövőre életbe lépő rendelkezések mindenhol érvényesek. Ezek szerint a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.

Kíváncsiak voltunk, hogy a szombathelyi felsőoktatást miként érintik a változások. Megtudtuk, évente 1500-2000 fiatal jelentkezik az ELTE Savaria Egyetemi Központba (SEK), ráadásul a felvételizők majdnem ötven százaléka első helyen jelöli meg a SEK valamelyik képzését. Azoknak, akik 2019. február 15-éig adták be a jelentkezésüket vagy a nyári pótfelvételin jelentkeznek, és 2019 szeptemberében kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat, még nem feltétel a nyelvvizsga megléte, emelt szintű érettségi azonban jó néhány szakon már most is követelmény.

Eddig jellemzően 50-60 százalék között volt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, de a kötelezővé tett nyelvvizsga növelheti ezt az arányt. Az egyetem – az országos tendenciának megfelelően – helyben is csökkenést vár a jelentkezők számában. A nyelvvizsga hiánya azonban nem csak most jelent gondot, az ugyanis már régóta a diplomaszerzés alapfeltétele, Szombathelyen a nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott oklevelek száma meghaladja az ezret.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának (PTE ETK) Szombathelyi Képzési Központjába 2018-ban 563-an, idén már ezren jelentkeztek, ami 77,62 százalékos növekedést jelent. Jövőre ugyanakkor komoly kockázatokkal kell szembenéznie mind az egyetemnek, mind az egészségügyi ellátórendszernek, mivel a felsőoktatási felvételi eljárás változása nagyon komoly problémát okozhat a humánerőforrás-pótlás szempontjából – áll az egyetem közleményében. Tavaly a felvett hallgatóknak kevesebb mint 36 százaléka tett eleget mindkét feltételnek, vagyis jövőre a most felvettek 64 százaléka már nem kerülhetne be az intézménybe. A nyelvi felkészültséggel kapcsolatos probléma ráadásul már eddig is jelentkezett, hiszen a Szombathelyi Képzési Központban jelenleg 107 olyan hallgató van, aki nem tudja oklevelét nyelvvizsga hiányában átvenni.

A karnak vannak negatív tapasztalatai abban, mivel jár a két potenciális feltétel közül akár csak az egyik bevezetése is. Az emelt szintű érettségi vizsgát a szociálismunkás-képzés esetében ugyanis már korábban kötelezővé tették. Emiatt pedig a karon megszűnt – és ­országosan is a korábbi töredékére zsugorodott – a szociálismunkás-képzés.

Egyre kevesebben vizsgáznak

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai szerint az elmúlt évtizedben messze a legnépszerűbb idegen nyelv az angol volt. Tavaly csaknem 90 ezren ebből a nyelvből tettek vizsgát, míg németből valamivel több mint 22 ezren. Harmadik helyen az eszperantó áll, a mesterséges nyelvből 2 ezer körül volt a vizsgázók száma 2018-ban, míg cigány nyelvből (lovári) 1641-en tettek vizsgát. Az elmúlt tíz évben egyébként jelentősen csökkent a nyelvvizsgázók száma: míg 2009-ben még több mint 175 ezren, addig tavaly csupán 120 ezren nyelvvizsgáztak.