Vizsolyi Bibliát ajándékozott Mészáros Imre Szattának

– Aminek a legjobban örülünk, az a Vizsolyi Biblia és a Jordánszky-kódex – kezdte Marton Gézáné Ildikó, a szattai faluház vezetője, aztán át is adta a szót Mészáros Imrének. Ő 15 évvel ezelőttről kezdte a történetet. Véletlenül került Szattára, azt mondja, annyira kedvesek az itteniek, olyan szeretettel fogadták, hogy állandó vendég lett. Közös disznóvágás, közös szilveszterek – sorolta az alkalmakat.

– Ez egy menedék nekünk alföldieknek – fogalmazott. – Szerettem volna megajándékozni mindenkit, de hát egyenként mindenkit nem lehet. Ezért gondoltam, hogy a közösségnek adok valamit – mondta az ötletéről. Összetartó a szattai közösség, például amikor a nagy nyári vihar tépázta az Őrséget, mindenki segített, ahol tudott, legyen református vagy katolikus.

Mészáros Imre azt mondta, a szeme láttára gyarapodott a kis falu, például egyik évben még tűzoltószertár volt a harangláb, aztán mire legközelebb jött, már ökumenikus imaházzá alakították. Párjával, Évával lettek az első pár, akik az új imaháznál tettek házassági fogadalmat egymásnak. Imre szerette volna ha kevésbé puritán a kis imaház, ezért hozta a kegytárgyakat ajándékba. – Az országban egy helyen van még ez a Vizsolyi Biblia, legyünk mi másodikok, ilyen szempontból nem szégyen. Hadd emlegessék ezt a kis őrségi falut úgy, hogy itt a Vizsolyi Biblia – összegezte Imre. Személyes, családi kegytárgyakról van szó.

– Édesapám templomszolga volt Debrecenben. Ennek a Vizsolyi Bibliának a reprint kiadását még valamikor a nyolcvanas években készítették el, akkor neki sikerült ebből szerezni – mesélte. A család természetesen ragaszkodott a különleges kiadványhoz, de Imre úgy gondolta, Szattán nagyon jó helye lesz, biztosan vigyáznak rá. Büszkén fogadta a különleges kegytárgyakat Szatta, olyannyira, hogy a hétvégén „világi” átvételt rendeztek, és mint minden közösségi programra, szép számmal összegyűltek a helyiek.

– Minél kisebb egy település, annál nagyobb összefogásra van szükség, azt hiszem debreceni barátaink meg­érezték ennek az ízét. Ők már közénk tartoznak, nem úgy jönnek, mint vendégek, hanem úgy, hogy „mikor jönnek az Imréék” – mondta Markó Sándor polgármester.

A kegytárgyaknak lesz még ünnepe, majd augusztusban tartanak áldást, szentelést.