A legtöbb tragédia a kis cégeknél történt – A balesetek száma és súlya nincsen arányban egymással

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, múlt szerdán Szombathelyen a Szűrcsapó utcában meghalt egy munkagödörben dolgozó munkás, amikor a távhővezetékek alagútját fedő betonlap rázuhant. Idén sajnos nem ez volt az első tragikus baleset a megyeszékhelyen, januárban a Szent László Király utcában a vívócsarnok építése közben zuhant le a magasból egy munkás, aki szintén életét veszítette. Utánajártunk, menynyire gyakoriak az országban a munkahelyi balesetek, és melyek azok a munkakörök, ahol a legnagyobb veszélynek vannak kitéve a munkavállalók. A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya által publikált tájékoztató szerint tavaly országosan összesen – a külföldön és közúton történt esetekkel együtt – 23 ezer 738 munkabaleset történt, vagyis naponta átlagosan 65 embert ért valamilyen sérülés a munkahelyén. Tavaly 79 munkabaleset halállal végződött. Fontos tisztázni, hogy munkabalesetnek a törvény azt a balesetet tekinti, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem munkabaleset az, amikor a munkavállalót otthonától a munkahelyére, illetve a munkahelyéről az otthonába menet közben éri sérülés, kivéve, ha az a munkáltató járművével történt.

A riasztóan magas szám – ami egyébként az elmúlt öt év legrosszabb mutatója – természetesen az enyhébb, de már regisztrált baleseteket is tartalmazza. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetről készült jegyzőkönyvet ugyanis a munkáltatónak meg kell küldenie a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére. Ebből az is következik, hogy minden olyan eset láthatatlan marad, amit a munkáltató eltitkolt, illetve, ha a bekövetkezett sérülés csak egy-két munkanapnyi kiesést okozott, ugyanis a munkavédelmi törvény szerint csak akkor beszélhetünk munkabalesetről, ha az három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget, illetve halált okoz. Ami ezen kívül esik, az kimarad a statisztikából.

A legtöbb baleset – több mint négyezer – a fővárosban történt, míg a legkevesebb Nógrádban, ahol 458 esetet regisztráltak. Vas megyében tavaly 742 baleset volt, egy végződött halállal. A legtöbb munkahelyi baleset a gép- (4948), valamint a feldolgozóiparban (4313) történt, ezt követi a szállítás (3186), a kereskedelem (2725), az igazgatás, oktatás (1991), az egészségügyi, szociális ellátás (1604) és csak hetedikként az építőipar (915). Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a balesetek száma és súlya nem feltétlenül áll arányban egymással, míg például az igazgatás, oktatás területén kettő, addig az építőiparban 22 halálos baleset történt 2018-ban.

Az országos adatokból leszűrhető, hogy a legtöbb baleset (7984) az 50–249 fő munkavállalót foglalkoztató cégeknél történt tavaly, míg a legkevesebb (2490) az 1–9 fő munkavállalót foglalkoztatóknál, csakhogy míg a közepes vállalatoknál 14, addig a kis cégeknél 34 volt a halálos kimenetelű esetek száma. A legtöbb tragikusan végződő baleset a 35–44 éves (20), valamint a ­45–54 éves (27) korosztályt érte és szinte kivétel nélkül mind – 79-ből 77-en – férfiak voltak. Az áldozatok közül legtöbben (22) az építőiparban, a szállítás, raktározás (12), illetve a mezőgazdaság (10) területén dolgoztak. Tavaly a hatóságok 834 esetben csak figyelmeztettek, 155 alkalommal szabtak ki munkavédelmi bírságot, több mint 80 millió forint értékben, és 14 esetben döntöttek a munkavégzéstől való eltiltástól. BD