Három elemmel bővült a vasi értéktárunk

Bekerült a „Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan, Szombathelyen őrzött levéltára és vasvári emlékhelye”, „Beszprémy Józsefné munkássága”, a „Vaskeresztesi hienz hagyományőrzés”.

A Vasvár–Szombathelyi Székeskáptalan Vas megye legrégebbi egyházi intézménye, kezdetei az államalapítás korára nyúlnak vissza, sok évszázados története szorosan összefonódott a megye és az egyházmegye, az egykori és a mai megyeközpont múltjával. Világi – ún. hiteleshelyi – tevékenysége révén a középkortól a kora újkorig a helyi írásbeliség központjává vált, gazdag levéltára Vas megye történetének kimeríthetetlen forrása.

Vaskeresztesen még beszélik a „hienz” bajor-osztrák nyelvet, örökítik tovább a hagyományokat, az ünnepnapjaikon nélkülözhetetlen a tánc és énekszó. A dalolások igazi alkalmai voltak a találkozásoknak, a vasárnap délutáni együttléteknek, gyakran szólt a szájharmonika. Mindez lehetővé teszi a közösség hoszzútávú fennmaradását, amelyben jelentős szerepet vállalnak a Vaskeresztesi Hagyományőrzők.

Beszprémy Józsefné a polgári iskolában apácáktól tanulta a varrás minden fajtáját, középiskolában ismerkedett meg a népi hímzéssel, amellyel a ruhájukat díszítették. Az ő osztálya ruhájára torockói hímzés került, a matrózgallér helyett szűrrátétes gallér. Az első báli ruháját matyó hímzéssel készítette. A 60-as évek elején szerepelt először népművészeti kiállításon a keze munkájával. Sárváron, ahol élt, Életmű-díjat kapott az önkormányzattól a népi díszítőművészet fél évszázados ápolásáért.