Díjat nyertek a Vidám Barátok a legjobb szövegért – a szerzővel beszélgettünk

– A Veseli Pajdaši, vagyis Vidám Barátok színjátszó csoport nevének kiválasztásánál két dolog játszott közre: egyrészt az előadások főleg komédiák, másrészt a csoportot a jókedv tartja össze majdnem húsz éve. 2000 őszén alakult meg a Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesületen belül. Tagjai egy kivételével helyi hölgyek, akik ambíciót éreztek, hogy vidám jeleneteket adjanak elő az anyanyelvükön. A cél az anyanyelv ápolása a nemzetiségi színjátszás révén. Jelenleg a Rába-vidéken két csoport dolgozik rajtunk kívül: a Nindrik-Indrik, illetve ennek részeként a Fodor duó. 2006-tól én írom a darabokat, és a kezdetektől én rendezem, szerepet alakítok.

Kezdetben a darabokat Barbér Irén, a Porabje-vidék írónője írta – mondta Kovács László, aki a szülőfalujában, Kétvölgyön, majd Apátistvánfalván tanított 2010-ig. Közben volt tanácselnök, polgármester, klubvezető, könyvtáros, két egyesület elnöke. Vetített mozifilmeket, vezetett néprajzi, rajz- és fazekas­táborokat, tolmácsolt. Lassan tíz éve nyugdíjas, de most is az Országos Szlovén Önkormányzat képviselője, az ÁFÉSZ igazgatóságnak és a helyi egyházközség tagja.

– 2006-ban az írónő halála után válaszút elé került a csoport: vagy felbomlik, vagy szlovén írók darabjait viszi színre, ami érzelmileg távol állt volna az itt élőktől. Ekkor kezdődött az írói munkásságom – meséli Kovács László.

A Vidám Barátokat láthatta már a közönség a Rába-vidéken, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Vasváron, Szarvason, Szlovéniában pedig Ljubljana, Celje, Maribor, Muraszombat és a Murántúl visszatérő fellépői. Hétszer vettek részt a Magyarországi Nemzetiségi Színjátszók Fesztiválján, ahol kétszer díjban részesültek. 2010-ben megkapták a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat, vezetőjük 2015-ben a Nemzetiségekért díj részese lett. A szlovéniai minősítőkön kétszer kapta meg női színjátszó – férfi szerep alakításáért – a legjobb férfi főszereplő díját, Kovács László pedig a legjobb műért járó díjban részesült.

– A díszleteket pályázati pénzből csináltattuk meg. A kellékeket úgy készíttettük, hogy egy mikrobuszba beférjenek a szereplőkkel együtt. Rendszeres kapcsolatban állunk a Muravidék színjátszóival, ők a mi rendezvényeinken lépnek fel, minket pedig ők hívnak meg. Volt egy próbálkozásunk, amikor három szlovén „színész” szerepelt a darabunkban a szereplőinkkel. Fontos, hogy a fiatal generáció az anyanyelvvel minél több csatornán keresztül kerüljön kapcsolatba. A csoportunk ezt a Thália deszkáiról juttatja el számukra – hangsúlyozza Kovács László.