Kugler János, az alkotó nyomában

A képen Szent Miklóst látjuk, amint püspöki öltözetben áll egy felhőn. Jobb kezével a menny­ország felé vezető égi útra mutat. Ő maga is oda tart. Pásztorbotját egy nőalak, egy angyal viszi utána. A kép bal oldalán alul látható könyörületessége volt az, amivel a mennybe jutást kiérdemelte. Pénzt dobott be egy elszegényedett polgár ablakán, így segítette őt abban, hogy lányait kiházasítsa. Kugler képe eredetileg a szentélyben volt, most a templomhajó egyik falát díszíti.

Az üdvözüléshez vezető út jelenik meg az általa festett káptalantóti oltárképen is. Márton katonai öltözetben áll egy öreg koldus mellett. A köpeny itt nem egyszerű ruhadarab, hanem azt az utat jelöli, amely a mennybe vezet. A szövet egyik végét a földön ülő öregember tartja, a másik fele a szent vállán át az ég felé, a felhők közé nyúlik.

A két kép alkotójának eredeti neve Johann Nepomuk Kugler, 1800-ban Sopronban született. Salamon Nándor a Kisalföldi művészek lexikonában azt írja róla, hogy a később nevessé vált Kugler cukrászfamíliából származott. Bécsben tanult festészetet, hazatérve családot alapított és néhány évig Győrben dolgozott. Valószínűleg 1829-ben költözött Kőszegre, ahol rajztanári állást kapott. A rajztanítás abban az időszakban még leginkább az iparosképzéshez kapcsolódott, csak később vált az elemi iskolákban az oktatás részévé. Kőszegen a rajziskolai képzés viszonylag korán, már az 1800-as évek elején elindult. Amikor Kug­ler a városba került, az ottani iskolát már az ismertebbek között tartották számon. Ez elsősorban elődjének, Carl Schubertnek volt köszönhető. Neki több olyan tanítványa is volt, akinek mintarajzát folyóirat is közölte.

Kugler a tanítás mellett más városi feladatokat is ellátott. 1834 és 1866 között a Szőlő Jövésnek Könyvébe ő rajzolta be a Szent György napján begyűjtött hajtásokat. Az általa készített portrék közül néhány országos gyűjteményekbe is bekerült. A kőszegi Hősök kapuja alatt láthatunk egy reliefet, amely a város 1532-es török ostromát ábrázolja. Mayer Sándor szobrász készítette a 400. évfordulóra. A mintát hozzá Kuglernek az eseményt felidéző olajképe szolgáltatta. Vannak olyan városi látképei is, amelyek rézmetszet változatát sokszorosították.

Az iratok többnyire rajzmesterként, rajztanárként, festőként jelölik Kugler hivatását. Akad néhány olyan dokumentum, amely kiegészül a földmérő meg­jegyzéssel. Alkalmanként egy határrészlet felmérésére és térképének elkészítésére is megbízást kapott. A templomi képein a mennybe vezető utakkal kalkulált, itt a földi távolságokat kellett kiszámítania.