Az aktív kikapcsolódás kedvelői szívesen túráznak, bicikliznek az Őrségben

Az elmúlt hónapban arra biztattuk olvasóinkat, jelöljenek olyan természeti látnivalókat, képződményeket, amelyeket különlegesnek tartanak. A beküldött jelölések alapján húsz csodát mutatunk be, naponta egyet-egyet ábécésorrendben. Olvasóink augusztus 8-a és 30-a között szavazhatnak a lapunkban megjelenő szavazószelvényeken. A nyomtatott sajtóban megjelent lapokon szavazók között kisorsolunk egy darab két személyre, két éjszakára szóló wellnesspihenést a Hotel Caramellbe. Az interneten is lehet szavazni, játékunkat a vaol.hu portálunkon lehet megtalálni. Az online szavazók között a megyéket összevonva kisorsolunk egy darab 200 ezer forint értékű utazási utalványt.

Az Őrség megyénk legdélebbi részén fekszik. A tájegység neve onnan ered, hogy a honfoglaló magyarok a nyugatról érkező betörések kivédésére őrállókat telepítettek. Több mint negyven éve, 1978-ban alakult meg az Őrségi Tájvédelmi Körzet, amely mintegy 40 ezer hektárnyi területével Magyarország legnagyobb tájvédelmi körzetének számít. Eredetileg egy újabb nemzeti parkot szerettek volna létrehozni, ám ez az elképzelés akkor meghiúsult, évtizedekkel később azonban valóság lett: 2002-ben hozták létre az Őrségi Nemzeti Parkot, amelyik az ország tizedik nemzeti parkja lett. A térség erdeivel, dombos vidékével ideális célpontja az aktív pihenést kedvelőknek: tájain kerekezve töltekezhetünk energiával.

Egyre több tematikus út vezet a települések és a szerek között, sőt átnyúlnak az országhatáron túlra, Szlovéniába és Ausztriába is. Érdekesség, hogy bár kisebb tavakból nincs hiány az Őrségben, egyiket sem a természet hozta létre: mindegyik mesterséges kialakítású. Folyók, patakok alakították a dombvidéket, ma is számos kisebb vízfolyást és forrást fedezhetnek fel az arra járók.

Három vízgyűjtő területre futnak be a patakok, kisebb folyók: a Kerka patak a Mura-Dráva vízrendszerébe, a Szala a Balatonéba, az északra folyó vizek a Rába vízgyűjtőjéhez. Több vízfolyás vízitúrázásra alkalmas, a partok mentén lápos – Szőcén található az egyik legismertebb ilyen terület: itt élnek olyan egyedi mohafajok, mint például a vidrafű, amely máshol az országban nem fordul elő –, vadvirágos rétek, erdők terülnek el, amelyek mind kirándulásra szólítanak. Növényekben gazdag: luc- és erdeifenyőt, bükkfát, körtikét, fecsketárnicsot, sárga liliomot, cikláment, zergeboglárt, szibériai nőszirmot, vörösáfonyát, kökényt és tőzegepret találni az erdőkben, réteken. Állatvilága is gazdag: körülbelül 1500 lepkefaj él itt, a jelentős szitakötő- és kérészállomány mellett. A nemzeti park állományában muraközi és eurázsiai vadlovakat is meg lehet szemlélni.