Magzatvesztése után késve jutott gyógyszerhez olvasónk – Több együttérzést várt volna

A 27 éves szombathelyi M. E. a terhessége korai szakaszában otthon elkezdett vérezni, ezért ment be hétfőn a Markusovszky-kórház szülészet-nőgyógyászati osztály ambulanciájára. Az ultrahangvizsgálat megállapította nála a magzatvesztést. Állítása szerint, miközben ő még az ágyon feküdt, egy fiatal doktornő érkezett ugyanabba a helyiségbe a „betegével”, és annak lábdagadása miatt kért ultrahangvizsgálatot. Olvasónkat, miután a leletét megkapta, másodjára egy nőgyógyász szakorvos vizsgálta meg, szerinte meglehetősen kényszeredetten.

Az orvos az ambuláns kezelőlapjára méhösszehúzó cseppeket írt fel. A gyógyszerről a legközelebbi patikában derült ki, hogy vényköteles, azaz recept nélkül nem adható ki. A vényért az ambulanciára már a két és fél éves kislányával tért vissza a nő, és mivel ott félórányi várakozás után sem talált senkit, átsétáltak a sürgősségi tömbbe, ott kért segítséget, de megoldást ott sem adtak a problémájára. Végül elmondása szerint görcsölő hassal, gyengén és pihenésre vágyva a közeli orvosi ügyeleten egy doktornő az ambuláns kezelőlapja alapján felírta a gyógyszert. A nő napokkal az őt ért kellemetlenség után már jól van.

Továbbítottuk olvasónk panaszát a Markusovszky-kórháznak, ahol kivizsgálták a történteket. Megkeresésünkre dr. Káldy Zoltán orvosigazgató a következőket válaszolta. Leveléből szó szerint idézünk: „Nevezett beteg 2019. július 29-én 14 óra 17 perckor érkezett nőgyógyászati vizsgálatra kórházunk szülészet-nőgyógyászati osztályára vetélés gyanúja miatt. Az elvégzett ultrahangvizsgálat a vetélést igazolta. A vizsgálat közben egy nőgyógyász orvos kolléganő az ambulancia vezető asszisztensével – aki ekkor »páciens« volt – érkezett a vizsgálóba, mert az asszisztensnő alszári fájdalma miatt UH-vizsgálatot szerettek volna végezni. A páciens ezt nyilván nem tudhatta, és emiatt érezhette a helyzetet sérelmesnek.

Mivel az osztály betegellátó dolgozóiról van szó, betegjogok nem sérültek. Amennyiben aggály merült volna fel emiatt, azt helyben tudták volna tisztázni. A páciens vizsgálatát ez semmilyen módon nem befolyásolta. Az ultrahanglelet ismertetése után visszairányították a Terhespatológiai Szakambulanciára, ahol el kellett dönteni a státusz alapján a további teendőket. A lelet alapján konzervatív terápia mellett döntöttek, műtétre nem volt szükség, a gyógyszerjavaslatot megadták. Kétségtelen tény, hogy a vény átadását munkatársaim elmulasztották.

Mentségükre legyen mondva, hogy ezzel egy időben az ambulancián még három akut beteg tartózkodott, akik ellátásra vártak, emiatt maradhatott el a receptek kinyomtatása. A beteg a gyógyszertárból az ambulanciára visszaérkezve azt »üresnek« találta, valójában egy súlyos, fenyegető koraszüléssel érkezett várandós, illetve egy szintén koraterhes, 34 hetes várandós felvételét, osztályra kísérését végezte az oda beosztott asszisztens, aki ezután visszatért szolgálati helyére. A sürgősségi betegellátó osztálynak nem feladata a más szakmák által javasolt recept felírása, ebben az esetben vissza kellett volna irányítani az ellátó helyre a beteget.”

Az orvosigazgató úgy összegez: munkatársai sajnos hibáztak, ám kéri annak megértését, hogy előfordulhatnak hasonló adminisztrációs hiányosságok, amikor felhalmozódnak a sürgősségi esetek. Hozzátette: vélhetően tudták volna pótolni a receptet, ha a visszatérő asszisztensnek ezt tudomására hozza a beteg, de ezt ő már nem várta meg. A beteg ellátása a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház álláspontja szerint a szakma szabályai szerint történt, hiányosságot a vizsgálat nem tárt fel.

Dr. Káldy Zoltán, elmondása szerint, felhívta munkatársai figyelmét a tanulságokra, és azt kérte tőlük, fokozottan tartsák be az adminisztrációs kötelezettséget, hogy elkerüljék a hasonló eseteket. A kórház vezetősége a hatékonyabb ügyintézés miatt pedig azt kéri: a betegek panaszaikkal írásban vagy e-mailben, aláírt, szkennelt levélben az igazgatósághoz forduljanak. Megígérték, hogy minden panaszt kivizsgálnak és megválaszolnak.