A szépség nem arról szól, hogy valaki vékony – Szabó Viktória rúdfitness oktatóval beszélgettünk

Szabó Viktória hat éve oktat rúdfitneszt, Vas megyében ő volt az első, aki edzéseket tartott az érdeklődőknek. Egy szombathelyi fitneszteremben kezdte összesen öt rúddal, de az egyre növekvő létszám miatt hamar más megoldás után kellett néznie. Ma már stúdiójában összesen tizennégy rúd található, és több száz nő fordult meg nála.

Miként határoznád meg a szépség fogalmát?

Két szó van, ami azonnal eszembe jut a szépségről a harmónia és az ápoltság. Ha a külsőt vesszük alapul, akkor biztosan mindenki azt várja, hogy azt mondjam: aki szép, annak vékonynak kell lennie, pedig a szépség nem erről szól. Azt vettem észre, hogy manapság ez az általános elvárás, de ez szerintem nem így van. Ezért is tenném fókuszba az egészséget, hiszen valaki ne legyen se alultáplált, se túlsúlyos, a két határ között viszont minden mondható szépnek.

Mikor kezdett el népszerű sport lenni a rúdfitness?

Globális szinten olyan 2007 környékén kezdődhetett. Magyarországra 2008-ban hozta be Pirner Alma, aki akkor még egyetlen rúddal igyekezett bevonzani a közönséget. Úgy tudom, hogy egyáltalán nem volt egyszerű dolga, de mégis kialakította azt a rendszert, ami elterjedt, és ahogy azt ilyenkor mondani szokták: robbant a bomba. Most már annyira népszerű, hogy Budapesten például van egy utca, ahol két stúdió is van.

Mennyire kellett megküzdeni a sztereotípiákkal?

Szerencsére nem nekem kellett megküzdenem vele. Egyébként nagyon érdekes, hogy ha komoly sportolókkal beszélgetek, akkor ők maximálisan elismerik. Nem kell nekik bizonygatnom, hogy ez nem az, amire gondolnak. Szerencsére ahhoz már nagyon sokan próbálták itt Vas megyében is, hogy azért mostanra nagyjából tudják, miről van szó. Összesen eddig a hat év alatt egyetlen olyan lány volt – pedig sok száz nőről beszélünk – aki úgy ment ki az óra végén fintorogva, hogy ő nem erre számított. Végül nem kérdeztem meg tőle, hogy mi a csalódottságának a legfőbb oka. Mindenki más azonban boldogan távozott, mert valószínűleg többet kaptak, mint amire előzetesen számítottak.

Kinek ajánlanád ezt a sportot? Van szükség valamilyen előképzettségre?

Egyértelműen mindenkinek. Egyetlen kivétel van, aki babát vár. Abban az esetben már az első pillanattól kezdve nem engedem, hogy járjon. Tudom, hogy vannak olyan stúdiók, ahol ezt megengedik, de én pontosan tisztában vagyok vele, hogy ez a sport milyen erőkifejtéssel jár. Nincs szükség semmilyen előképzettségre, ugyanolyan arányban vannak később sikeressé váló rúdfittneszezők, akik korábban valamilyen hasonló sportot csináltak, például balettoztak, tornáztak, szinkronúsztak, mint azok, akik soha semmit nem csináltak. Mindenki hasonló eséllyel indul, de hogy ki, milyen gyorsan fejlődik, az már összefügghet azzal, hogy előtte mit sportolt, vagy sportolt-e. Ugyanakkor szerintem rendszeres edzéssel, megfelelő hozzáállással, és kitartással szép eredményeket lehet elérni. A kezdő kurzusnál négy időpontot adtam meg, és mindenki akkor jön, amikor tud, de azért heti két alkalom az ajánlott, egy az kevés.

Hogy néz ki egy kezdő csoportnak az órája?

Van egy nagyon alapos gimnasztikus bemelegítés, aztán már az első órán elkezdünk dolgozni a rúd mellett. Átvesszük az alap dolgokat, ilyenkor rengeteg információt adok át, jojózni is szokott mindenkinek a szeme. Az egyes szintes tanfolyamon szinte csak az alapforgásokat csináljuk. De a talajon szoktunk olyan gyakorlatokat is csinálni, amikre sokan mondják, hogy még az iskolában próbálták, gondolok itt a bukfencre, fejállásra, vállátfordulásra, azokra az alapgyakorlatokra, amiket majd a későbbiekben tudunk kötni a rúdhoz is. Az óra végén általában erősítünk, házi feladatnak otthonra pedig a jógát szoktam javasolni nekik, mert a nyújtás az elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy pontosan hajtsák végre a gyakorlatokat, mert ha nem jó lábat akasztanak, vagy nem jó helyre teszik a rudat, rosszul nyúlnak le, akkor leeshetnek, éppen ezért az egyes és kettes szinten ezeket nagyon alaposan meg kell tanulni.

Ezek a csoportok sztenderd létszámúak?

Ez inkább jelentkezés alapján működik, de megvan, hogy hány fő optimális egy órára, az óraszámot igyekszem ennek megfelelően alakítani. Nyolc rúd van a nagyobb teremben, hat pedig a kisebben, ez összesen tizennégy. Egy rúdon pedig többen is lehetnek. Papíron a nagyteremben tizenhat nő elfér, de az már nekem azért zsúfolt. Amit optimális létszámnak megállapítottam az egy órán tizenkét fő.

Volt már férfi tanítványod, vagy csak nők járnak hozzád?

Igen, volt egy fiú, aki például évekig járt hozzám, de sajnos elmaradt. Mindig mondja, hogy visszajön, a jelenléte az óra hangulatának is jót tett. A férfiak egy kicsit őrültebbek, és ez motiválóan hatott a nőkre, akik normális esetben egy kicsit félősebbek. Magánórára egy ex-tornász is járt hozzám, de neki egy korábbi sérüléséből adódóan nem bírták az ízületei, ezért kellett abbahagynia.

Mit üzennél a Tündérszépek jelentkezőinek?

Edzőként azt üzenném nekik, hogy a befektetett munka mindig megtérül, sosem szabad az időt sajnálni a testük formálására. Minél könnyebb és fájdalommentesebb egy testmozgás, annál nagyobb idő, és pénzpocsékolás.

Még nem késő!

Indulj a Tündérszépek versenyünkön: kattints ide és jelentkezz!