Megéri befektetni a szombathelyi egyetembe

– Milyen volt az évkezdet?

– Ez az egyik legmozgalmasabb és örömtelibb időszaka a tanévnek, hiszen ilyenkor érkeznek meg hozzánk új hallgatóink. Idén az évkezdet azért is különleges, mert ebben a tanévben leszünk 60 évesek és velünk a szombathelyi felsőoktatás is. Az évfordulóra ünnepségsorozattal készülünk, ennek első állomása az emlékfutás volt. Októberben lesz a születésnapi rendezvényünk, amelyen az itt végzett hallgatók vesznek majd részt, sokan közülük hazánk meghatározó személyei ma. A tervek között szerepel még kiállítás az elmúlt 60 év fotódokumentumaiból és egy kisfilm is.

Ami az egyetemi életet illeti, a tavalyihoz volumenében hasonló felvételi eljárást zártunk, több mint 650 új hallgató kezdhette meg a tanévet. 2015-ben 1400 fővel vettem át az akkor még Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó intézményt. Jelenleg az ország legnívósabb egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi kampuszán 2000 diák tanul.

– Hosszú út vezetett idáig?

– Hosszú. Amikor átvettem a Savaria Egyetemi Központot, akkor teljes átvilágításon esett át a kampusz, ebben a dolgozók 75 százaléka vett tevékenyen részt. Megvizsgáltuk erősségeinket, hagyományainkat és azt, hogy mire van szüksége a helyi társadalomnak, gazdaságnak. Így született meg az a többpólusú fejlesztési stratégia, amelynek eredménye a mostani képzési kínálat: a régió legteljesebb pedagógusképzési palettája, mérnökképzés, gazdaságtudományi képzések, sport és rekreáció.

– Lehet ezt tovább fokozni?

– Igen. Idén ismét új szakokat hirdetünk meg, és a pedagógusképzés teljes módszertani megújítására készülünk egy országos mintaprojekt keretében. Ezzel reményeim szerint el tudjuk érni a kétezer-ötszázas hallgatói létszámot. Működésünket racionalizáltuk, és a Károlyi Gáspár téri kampusz épületállományában közel egymilliárd forint értékű fejlesztést valósítottunk meg. Ha ránézünk az ablakokra, száz év óta először cseréltük ki az összes nyílászárót, új tantermeket alakítottunk ki, a digitális megújulást támogatandó 17 okostáblát szereltünk fel a tantermekben, és informatikai hálózatunkat is korszerűsítettük. Jövő tavasszal kicseréljük a kazánt és a teljes fűtési rendszert is. A megújult infrastruktúra biztosítja annak alapját, hogy szakjaink jól működhessenek.

– Mit lehetne tenni még?

– Társadalmi beágyazottságunk, támogatottságunk fejlesztése szükséges. A szombathelyiek sajnos magától értetődőnek veszik, hogy fel­sőoktatással rendelkezik a vá­ros, és az egyetemre nem mint erőforrásra és befektetési lehetőségre tekintenek, ezen változtatnunk kell. A potenciál megvan, hogy az egyetem a várost egy újabb szintre emelje. Gondoljunk csak Győrre, Debrecenre, Kecskemétre vagy Zalaegerszegre. Ami közös e városokban, hogy vezetőik felismerték a felsőoktatás adta lehetőségeket, ezeket fejlesztési terveikben új munkahelyekké, a városban megjelenő új iparágakká tudták konvertálni a biztos jövő érdekében. Régiónkban ezt a lehetőséget Győr mellett Zalaegerszeg is felismerte, pár évvel ezelőtt Zalaegerszeg még „csak” 400 millió Ft-ot költött felsőoktatásra, most már egymilliárd forintnál tart az ottani kampusz támogatása. Ehhez képest Szombathelyen a 9 milliárd forint iparűzési adót befizető cégeket kiszolgáló gépészképzés 105 millió forintos támogatásán kívül más, a képzések fejlesztésre szánt forrást nem kaptunk. Sajnos a január óta felálló új többség döntése alapján a pedagógusképzés módszertani megújítására kidolgozott mintaprojektünk támogatására szánt 60 millió forint is elvonásra került, ebből talán 15 milliót megkapunk. Ilyen pályán nehéz versenyezni. Azok az egyetemek, amelyeket városaik támogatnak, lépéselőnyben vannak velünk szemben. Jó lenne, ha a szombathelyi polgárok tudatosítanák vezetőinkben, hogy ki kell használni az egyetem adta lehetőségeket a város jövője érdekében. Nem titok, dr. Balázsy Péter polgármesterjelölt már folytatott velünk tárgyalásokat ezzel kapcsolatban.

– A másik két polgármesterjelölt megkereste már ilyen szándékkal?

– Nem.

– Mit jelentene egy hétköznapi embernek az, ha a szombathelyi felsőoktatásra befektetésként tekintene a jövő városvezetése?

– Amennyiben a pedagógusképzés módszertani megújítását véghez tudjuk vinni, akkor olyan pedagógusok kerülnek ki tőlünk, akik miatt a gyerekek szeretnek majd tanulni, iskolába járni. Ezt garantálom. Modern IT technológiával tanulják majd a gyerekek a tananyagot, és olyan oktatási környezetbe szocializálódnak, amely biztosítja, hogy önálló tudásszerzésre, problémamegoldásra lesznek képesek, ez a munkaerőpiacon a legkeresettebb tulajdonság. Egyszerűbb lesz a családoknak, mert nem kell a gyerekeknek különórákat venni, az új módszertan alkalmazásával hatékonyabbá válik oktatásuk. A mérnökképzés esetében a fejlesztés hatására korszerűbb technológiákkal tudnánk szolgálni a régió iparvállalatait, ez biztosítaná hosszútávú működésüket, ami munkahelyeket, jobban fizető állásokat eredményezne. Gazdaságtudo­mányi képzéseink fejlesztése lehetővé tenné olyan szakembereknek a piacon va­ló megjelenését, akik a régió értékeit például a gyógyvizeinket, ételeinket, természeti kincseinket turisztikai és egyéb termékekbe foglalva értékesíteni tudják. Röviden: a családoknak nagyon jó iskolát, a fiataloknak jól fizető munkahelyeket, a vállalkozó szelleműeknek üzleti lehetőségeket.