Megyénkbe is eljön a digitális perselypénz?

Magyarországon is létezik már bankkártyás fizetési lehetőség, de nem igazán élnek vele a hívek – tudtuk meg Rostáné Piri Magda evangélikus esperestől. Nevezetesen Szarvason állítottak föl ilyen terminált. Az esperes asszony legfeljebb városokban, nagyobb létszámú gyülekezetekben tudja elképzelni egy ilyen automata létjogosultságát, melynek segítségével az adományt és az egyház-fenntartói járulékot is leróhatnák a hívek. A hívek által befizetett összeg az evangélikus gyülekezetekben az egyház fenntartására – lelkésztartásra, az egyházi épületek karbantartására, rezsijének fizetésére – fordítódik. Kivétel, ha egy-egy alkalmon valamilyen adott célra gyűjtik az adományokat.

A katolikus egyházban hazánkban a budapesti jezsuita templom vezette be elsőként a terminálos adakozást. (A teljesség kedvéért: a Jézus Szíve jezsuita templom nem plébánia, ezért nem szednek önkéntes egyházi hozzájárulást, és Szent Ignác intelmeit követve nincs adománygyűjtés a szertartások, szentmisék alatt.) Ez a módszer azonban még olyannyira nem ment át a köztudatba, hogy az egyházi vezetők se alakították ki ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Dr. Horváth József pápai prelátus mindamellett nem tartja kizártnak, hogy idővel ez az egyszerű fizetési mód a perselypénz lerovásában is megjelenjen. A hívek közül sokan egyébként az egyházközségi hozzájárulást az interneten keresztül utalják.

A perselybe dobott pénz is az egyházközség bankszámlájára kerül, miután a vasárnapi adakozás után lezárták a perselyt, két kijelölt egyházközségi tag megszámolta az adományt és arról jegyzőkönyvet készített. A perselypénz és az egyházközségi hozzájárulás jelentik az egyházközség rendes bevételi forrásait, amiből pontos elszámolás alapján a templom személyi és dologi kiadásait (sekrestyés és kántor fizetése, rezsiköltségek, templomi eszközök pótlása, virág) fedezik. A templommal kapcsolatos rendkívüli kiadásokra külön adománygyűjtést hirdetnek, illetve a pályázaton elnyert összegek önereje is az adott egyházközséget terheli.

Szakál Péter, az Őrségi Református Egyházmegye esperese szerint Magyarországon nincs példa kártyás perselyezésre, ő nem is értene egyet a bevezetésével. Egyházuk az úgynevezett lekötött perselypénzből karitatív célokat finanszíroz. Az Erdélyben és Kárpátalján működő szórvány-gyülekezeteket, a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását és tanszer-vásárlását, bibliakiadást, amely célokra örömmel is adakoznak a hívek. Az ezen támogatások után megmaradó összeg fordítható helyben a lelkész illetve a templomfenntartás költségeire.