Vépen tartották az agráriskolák országos tanévnyitóját

Hatvan éve dolgozik a vidék fejlődéséért a vépi középiskola – a jubileumi tanévnyitó ünnepi üzenetévé a tulipánt (magában hordozza az élet születését, a megújulást), a galagonyát (a szív elixírje, a szív a szeretet szimbóluma), a diót (a magyarság szent fája, a bölcsesség, az erő jelképe) és a tűz lángját (a fény, a teremtő erő) választották.

Ha e motívumok megjelennek az iskola falai között, értelmük, jelentőségük megmarad, akkor lehet jövője az intézménynek – hangzott el a tanévnyitó bevezetőjeként. A diákokhoz és a tanárokhoz intézte szavait Hollósi Éva igazgató: nincsen két egyforma tanév, nem tudni, mit hoz az új, az azonban biztos, hogy az iskola falait élettel és tartalommal megtölteni közös feladat – fogalmazott. Emlékeztette a kilencedikeseket: hivatást választani csak úgy szabad, ha szeretjük, amit csinálunk.

Kollégáinak azt üzente: nagy a felelősségük, a diákokban fel kell ébreszteni a szakma szeretetét, az örök érdeklődést. A jövőnek kell képezniük szakembereket úgy, hogy az eredményt nem feltétlenül a ma sikerei tükrözik. Az egykori mezőváros, majd nagyközség, újra városi rangot kapott Vép nevében Kovács Péter polgármester köszöntötte a vendégeket. Mint mondta, abban, hogy Vép tíz éve város lett, nagy szerepe van a mezőgazdasági középiskolának, annak, hogy középfokú oktatási intézmény működik a településen.

Otthonra talált itt az iskola, a kezdetben idegenként fogadott diákok részei lettek a közösségnek, később nemzetközi élet alakult. A város kapcsolata az intézménnyel az évek során kiteljesedett. A fiataloknak azt kívánta: érezzék át a hely történelmi szellemiségét, és fogadják be az új tudást.

Ágh Péter országgyűlési képviselő Vas megyével kapcsolatban arra emlékeztetett: az idei tanévben több helyen – Kőszegen, Sárváron, Celldömölkön is – kormányzati támogatással megszépült helyen kezdődhetett a tanítás. Az Agrárminisztériumnak köszönhetően Vépen is folyamatos fejlesztés zajlott az elmúlt években, jobb körülmények veszik körül a diákokat. Vép az agrárszakképzés elismert központja lett Nyugat-Magyarországon.

– Az agrárképzésben elsajátítható ismeretek szolgálják a vidék megtartó erejét, és csak a korszerű ismeretek átadásával biztosítható, hogy a jövő generációi helyben tudjanak boldogulni – fogalmazott a tanévnyitón az agrárminiszter. Nagy István elmondta: ma az agrártárca a második legnagyobb intézményfenntartó: 47 intézményt tartanak fenn az országban, összesen 62 helyen. Százféle szakképesítés közül választhatnak a jelentkezők, az idén 7304 elsőéves kezdi meg tanulmányait, 284-gyel többen, mint tavaly. A sokszínű képzési rendszer a „termőföldtől az asztalig” elv megvalósításával képes megfelelni az élelmiszer-gazdaság igényeinek.

A jövő agrárszakemberei­nek figyelmét felhívta: iskolai végzettségük birtokában azzal is szembe kell nézniük, hogy a munkakörök átalakultak, a robotizáció, az automatizáció hatására nő az igény a rendszerek tervezésével, építésével, üzemeltetésével foglalkozó informatikai-robotikai képzettségű szakemberek iránt. Nem kevesebb emberre van szükség, hanem más feladatkörben, a magasabb hozzáadott értékű munkakörökben számítanak a szakértelmükre, ezért alkották meg a Digitális Agrár Stratégiát.

– Az agrárium megújításra szorul, a munkához segítségre, új generációra, nemzedékváltásra van szükség – fogalmazott a miniszter, majd megköszönte a diákoknak, hogy az agrár­szakképzést választották. Az eseményen 62 iskola képviseltette magát, ott volt Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Harangozó Bertalan kormánymegbízott, dr. Kondora Bálint, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke és Bagdán Boglárka agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár. Irodalmi összeállítással, trombitajátékkal készültek az iskola tanulói, a sárvári Vajda András xilofonon játszotta el Brahms Magyar táncainak egyikét.