Az afrikai sertéspestis vírusa a Dunántúlon is megjelent – Vasban is fenyeget?

A betegség megfékezése nemcsak a hatóságokon, hanem az állampolgárok felelős magatartásán is múlik.

Szinte napra pontosan másfél éve, 2018. április 21-én igazolta az afrikai sertéspestis vírusának (ASP) jelenlétét Magyarországon, egy Heves megyei mintában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Azóta a fertőzött területek nagysága lassan, de biztosan növekszik. Ugyan a vírust sokáig a Duna keleti felén lehetett tartani az országban, azonban pár héttel ezelőtt a Dunántúlon is kimutatták a vírus jelenlétét.

Megkérdeztük a Nébih szakembereit, kell-e számítanunk arra, hogy előbb-utóbb Vas megyében is megjelennek a fertőzött állatok. Mint azt szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükben hangsúlyozzák, az állategészségügyi hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a vírus ne terjedjen tovább, de hozzáteszik: sok minden nem rajtuk múlik.

Mostanáig a betegség csak az ország keleti felében volt jelen. Az elmúlt hetekben igazolt új, Pest megyei eseteket a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetéhez tartozó, kerítéssel körülhatárolt vadaskertjében találták. Mivel itt más erdőrészekben nem találtak beteg vaddisznót, a legvalószínűbb, hogy a vírus emberi közvetítéssel került az állatokba. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a vírus vaddisznókban az érintett területtől távol van csak jelen, valamint hogy a területen jelentős a turistaforgalom is. Itt a hatóság haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket, és abban bíznak, hogy a fertőzött állomány felszámolásával, a vaddisznótetemek ártalmatlanításával elérhető lesz, hogy a vírus eltűnjön a területről, és ne terjedjen tovább a Dunántúlon. Ehhez persze elengedhetetlen valamennyi érintett felelős magatartása, de elképzelhető, hogy még ez is kevés a vírus megállításához.

A betegség terjedése a vaddisznóállományban, annak természetes mozgása révén, évente nagyjából 20–50 km. Emiatt sajnos várható, hogy a fertőzés a természetes terjedés útján is eléri a Duna vonalát. A felelőtlen emberi magatartás – fertőzött élelmiszer, élelmiszer-hulladék etetése, illegális állatforgalmazás – miatt ráadásul állandóan fennáll a veszélye annak, hogy a betegség bárhol felbukkanhat az országban. Az mindenesetre jó hír, hogy házi sertés esetében a laboratóriumi vizsgálatok idáig egyetlen esetben sem igazolták a vírus jelenlétét.

Vas megye jelenleg alacsony kockázatúnak minősül, így viszonylag kevés előírás érinti a területet. Ezek közé tartozik például, hogy élő vaddisznót az alacsony kockázatú területről a közepes vagy a magas kockázatú területre tilos ki- és beszállítani. Bár még nem előírás, de fontos lenne a vaddisznóállomány tudatos gyérítése a vadászok részéről, hiszen az alacsony állománysűrűség nagymértékben lassítja a betegség terjedését. A sertéstelepeken biztosítani kell a telep zártságát, a személy- és járműforgalom korlátozását, a kéz-láb és gépjárművek fertőtlenítését és minden alapvető járványvédelmi előírás betartását. A részletes szabályok az országos főállatorvos határozatában olvashatók, amely elérhető a Nébih oldalán.

Miután a vírust a kirándulók is továbbterjeszthetik, fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszer-hulladékot az erdőkben, akik pedig az ország fertőzött területeiről érkeznek a Vas megyei erdőkbe, azok a területre lépés előtt alaposan tisztítsák meg a cipőjüket. A járványvédelem nem csupán hatósági feladat, abban minden szereplőnek – vadászoknak, állattartóknak, állampolgároknak – jelentős szerepe van. A fentiekben ismertetett tanácsokon túl fontos tisztában lenni azzal, hogy ASP-fertőzött külföldi országból szigorúan tilos állati eredetű élelmiszert behozni. Házi sertést csak legális, nyilvántartott és ellenőrzött állományból, állatorvosi papírokkal szabad vásárolni. Ha pedig az erdőjárás során elhullott vaddisznót találnának, semmi esetre se nyúljanak hozzá, haladéktalanul értesítsék a vadásztársaságot vagy az állat­egészségügyi hatóságot.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ASP az emberre semmilyen veszélyt nem jelent. A vírus csak a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg, viszont azokat nagyon, a fertőzött állatok 90 százaléka három–öt napon belül elpusztul, a Né­bih adatai szerint a vírus magyarországi megjelenése óta már több mint 1700 vaddisznó esett áldozatul a betegségnek.

Szerbia – számos más országhoz hasonlóan – az afrikai sertéspestis tavaly áprilisi megjelenését követően tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét, most azonban – több mint egyéves tárgyalássorozat eredményeként – ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt.

Az exportot lehetővé tévő állategészségügyi bizonyítvány szeptember végi aláírása egyúttal annak is megerősítése, hogy Szerbia eredményesnek ítéli az afrikai sertéspestis járványa ellen megtett magyar állategészségügyi intézkedéseket.